Gazdaság

Kedvezőtlen a szankciós politika megítélése Magyarországon

A Századvég legújabb közvélemény-kutatása utána járt annak, hogy a magyarok hogyan vélekednek Brüsszel Oroszországot sújtó szankciós politikájáról, illetve annak következményeiről. A megkérdezettek több mint négyötöde (83 százaléka) úgy látja, hogy az Oroszországra kivetett brüsszeli szankciók és szankciós tervek 2023-ra súlyos gazdasági visszaeséshez vezethetnek Európában – derül ki a Századvég szerkesztőségünknek küldött közleményéből

Kedvezőtlen a szankciós politika megítélése Magyarországon
Brüsszel elhibázott klíma- és energiapolitikája miatt az energiaárak már a háborút megelőzően drasztikus emelkedésnek indultak
Fotó: Századvég

Oroszország és Ukrajna elhúzódó fegyveres konfliktusa, illetve Brüsszel szankciós stratégiája régóta nem tapasztalt háborús gazdasági és energiaválsághoz vezetett a kontinensen, melynek feloldása érdekében – ahogy a Századvég korábbi elemzése rámutatott – elengedhetetlen lenne a béketárgyalások mielőbbi megkezdése – írja a Századvég közleményében. 

Úgy fogalmaznak, több jel is arra mutat, hogy a brüsszeli vezetők nem tervezik felülvizsgálni szankcióközpontú politikájukat. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben, szeptember 14-én tartott évértékelő beszédében, világossá tette, hogy érvényben maradnak a szankciók, valamint előre vetítette, hogy az elkövetkező időszak nehéz lesz az európai családoknak, a vállalatoknak pedig több nehéz döntést kell meghozniuk.

Brüsszel büntetőintézkedésekre épülő politikáját ugyanakkor jelentős elutasítottság övezi Magyarországon. A Századvég kutatása szerint a magyarok több mint kétharmada (68 százaléka) kedvezőtlen véleményt fogalmazott meg az Európai Unió Oroszországot célzó szankciós politikájáról, és mindössze 25 százalékuk ítélte kedvezőnek ezt.

Súlyos szankciós recesszióhoz vezethetnek Brüsszel intézkedései – írják a közleményben. A Századvég szerint az elmúlt hónapokban bebizonyosodott, hogy Brüsszel szankciós lépései nem segítették elő az orosz–ukrán háború mielőbbi lezárását, másfelől a várt következményekkel ellentétes hatásokat is kiváltott. A háború kezdete óta az energiaárak jelentős mértékben emelkedtek, melynek következtében Oroszország 158 milliárd euró bevételre tett szert a kőolaj, a földgáz és a szén értékesítésével a fegyveres konfliktus első hat hónapjában. A szóban forgó összeg valószínűsíthetően felülmúlja az orosz hadi kiadások mértékét, illetve elősegíti a háború további finanszírozását.

Ezzel párhuzamosan a megvalósított és tervezett szankciók, az európai polgárok számára, a hétköznapokban is kézzel fogható negatív következményekkel jártak szerte Európában, mely állítást a felmérés eredményei is alátámasztják. A kutatásból kiderül, hogy a válaszadók 79 százaléka látja úgy, hogy az orosz energiahordozókra kivetett brüsszeli szankciók, illetve a felvázolt szankciós tervek meghatározó szerepet játszanak az üzemanyag- és energiaárak, valamint az infláció meredek emelkedésében – közölték. 

Kapcsolódó írásaink

Romokban Európa versenyképessége

ĀMegkérdőjelezhetőnek nevezte az újabb Magyarország-jelentés megalapozottságát Halkó Petra, a Századvég vezető elemzője a Faktumban

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom