Gazdaság

Az infláció vethet véget a dinamikus béremelkedésnek

Két adattal jelentkezik a héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Csütörtökön az augusztusi munkaerőpiaci, míg pénteken a júliusi kereseti adatokat közlik. A hét közepén a magas infláció miatt a Fed emelheti az alapkamatot.

Az infláció vethet véget a dinamikus béremelkedésnek
Nem csupán ígéret volt az egymillió új munkahely, kis híján teljesült, 2010-ben még csak 3,9 millióan dolgoztak
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Júliusban a foglalkoztatás magas szinten alakult, meghaladta a 4,7 millió főt, ennek megfelelően a munkanélküliségi ráta pedig alacsony értéket vett fel, 3,5 százalékot, amely azonban az előző havihoz képest 0,2 százalékpontos növekedést jelentett. Érdemes megemlíteni, hogy a foglalkoztatási szint 2010 azonos időszakában még csak 3,9 millió fő volt, 2019 augusztusában, a koronavírus megjelenése előtt pedig 17 ezer fővel maradt el a 4,7 millió főtől - ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.

A mostani foglalkoztatási szint tehát magas, amely mellett jelentős számban vannak üres, betöltetlen álláshelyek. Ez abból a szempontból szerencsés, hogy bár a magas energiaárak miatt várható munkahelyek megszűnése, ám a munkájukat elvesztők egy része máshol el tud majd helyezkedni. Az augusztusi adatban nagy változásra nem számítunk a júliusihoz képest, a munkanélküliségi ráta továbbra is 3,5 százalék körül alakulhatott – tette hozzá.

Júniusban a bruttó átlagkereset 15,4 százalékkal emelkedett, ami a 11,7 százalékos inflációt figyelembe véve a reálkeresetek 3,3 százalékos bővülését jelentette. Júliusra az infláció 2 százalékponttal növekedett, miközben a bérdinamika várakozásaink szerint nem tért el érdemben a júniusitól, azaz a reálkeresetek változása továbbra is pozitív értéket mutathat. Kérdés, hogy történtek-e olyan, makroszinten is észrevehető béremelések, amelyek a bérdinamikát felfelé tudják módosítani. A magas és gyorsuló infláció miatt ugyanakkor arra lehet számítani, hogy az elmúlt évek dinamikus reálbéremelkedése a közeljövőben megszakad.

Csütörtökön szokás szerint dönt a jegybank az egyhetes betéti kamatról. Múlt héten a ráta nem változott, továbbra is 11,75 százalékon áll. Alapesetben a jegybank ezen a héten sem változtat, azzal megvárja a jövő heti kamatdöntő ülést, valamint az új Inflációs jelentés megjelenését. Ha azonban a forint az európai uniós kapcsolatok alakulása miatt tovább gyengélkedik, akkor szükség lehet az egyhetes betéti kamat előrehozott emelésére, hiszen a gyenge forint gátolja az infláció leszorítását – vélekedett Regős Gábor.

Pénteken este a Moody’s teszi közzé a magyar adósságbesorolással kapcsolatos döntését. A nagy hitelminősítők közül a Standard and Poor’s augusztus 12-én bár a magyar adósságbesorolás szintjét nem változtatta meg, a kilátást negatívra módosította. A változást a hitelminősítő az uniós források folyósításával kapcsolatos aggodalmakkal, a beérkező földgázmennyiség potenciális visszaesésével, az inflációval, a forint árfolyamának alakulásával, illetve a hitelköltségek emelkedésével magyarázta. A Moody’s pénteki döntésével várhatóan a besorolás szintje nem változik, de a negatív kilátás odaítélése ott sem elképzelhetetlen.

Pénteken közli a Pénzügyminisztérium a költségvetés augusztusi részletes adatait. A júliusi többlet után augusztusban a költségvetés hiánya 235 milliárd forintot tett ki. A pénteki adatközlésből kiderül, hogyan alakultak a bevételi és a kiadási oldal egyes összetevői az év nyolcadik hónapjában – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Az Eurostat hétfőn a júliusi építőipari adatokat közli. Júniusban az ágazat termelése az eurózónában 0,1, míg az Európai Unióban 0,6 százalékkal bővült éves alapon, míg havi alapon a teljesítmény 1,3, illetve 1,2 százalékkal visszaesett. Nem elképzelhetetlen, hogy a júliusi adat is kedvezőtlenül alakult az Európai Unió átlagát tekintve, bár a magyar adatról már tudjuk, hogy bővülést mutatott úgy havi (5,8 százalék), mint éves (három százalék) alapon.

Kedden és szerdán ülésezik az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed Szövetségi Nyíltpiaci Bizottsága. Az elemzői várakozások szerint a testület az alapkamatot további 75 bázisponttal emeli, így annak értéke 3,00-3,25 százalék lesz. Ez némi növekedést jelent a korábban várt 50 bázispontos szigorításhoz képest. A további szigorítást a viszonylag magas infláció magyarázza: a mutató értéke a júniusi 9,1 százalék után júliusban 8,5 százalékot tett ki, majd augusztusra 8,3 százalékra csökkent – szemben az elemzői 8,1 százalékos várakozásokkal. Ugyanakkor a maginfláció az előző havi 5,9 százalékról 6,3 százalékra emelkedett.

Kapcsolódó írásaink