Brüsszel is a rezsicsökkentés eszközéhez nyúl, ahhoz, amiért hazánkat támadta

A vészhelyzeti energiaügyi javaslatcsomag első intézkedésében Brüsszel javaslatot tesz a napon belüli villamosenergia-csúcsigények 5 százalékos kötelező csökkentésére és március 31-ig a teljes áramigény 10 százalékos csökkentésére – írta Facebook oldalán Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője.

Szerinte rossz hír, hogy a csomagban szereplő négy intézkedés több kérdést vet fel, mint amennyi problémát várhatóan orvosolna.

A napon belüli csúcsigény csökkentésével kapcsolatos méltányossági probléma, hogy azt jelentős részben a háztartások fogyasztása okozza. Ez az időszak tipikusan a késő délután, vagy kora esti órákban van, amikor a legtöbben hazatérnek a munkából és elkezdik használni elektromos készülékeiket – mutat rá posztjában a szakértő, így szerinte abszurd arra kérni a lakosságot, hogy ne használja elektromos eszközeit.

Ráadásul a fogyasztók többsége nem ismeri saját pillanatnyi áramfelhasználását, így ha akarja sem tudja megítélni, hogy hogyan képes 5 százalékot megtakarítani és ezt lehetetlen hatékonyan ellenőrizni.

Az energiapolitika feladata annak támogatása, hogy az energiaigények biztonságosan elláthatóak legyenek és nem az, hogy megmagyarázza a fogyasztóknak, hogy miért nem juthatnak energiához.

A fogyasztáscsökkentés kötelező előírása már a gáz esetében is megbukott a tagállami döntéshozóknál (az elfogadott csomagban – a veszélyhelyzet kihirdetéséig – csak ajánlás szerepel)

Brüsszel újraosztaná az energiaszektorban keletkező jövedelmeket: adót vetne ki az alacsony költséggel termelők többletnyereségére – mindezt úgy, hogy az adózás tagállami hatáskör, és több ország már vezetett be hasonló intézkedést, így kérdéses, hogy a tervezett intézkedés hogyan hangolható össze a meglévőkkel.

Hortay Olivér szerint „Nem világos, hogy hogyan lehet egységes rendszert kialakítani úgy, hogy az egyik energiavállalat pusztán néhány megújuló erőművet üzemeltet, más viszont egy komplex portfóliót, amiből ráadásul védett fogyasztókat is ellát.”

Brüsszel lehetővé tenné a hatósági árak alkalmazását a lakosságnál, valamint a kis- és középvállalkozásoknál. Azaz lényegében rezsicsökkentést javasol, olyan intézkedést, amiért Magyarországot már elmarasztalta. A mostani fordulatra azután került sor, hogy az elmúlt évben a tagállamok többsége már bevezetett hatósági eszközöket a kisfogyasztók tarifaszabályozásában, kockáztatva ezzel a bizottsági eljárást – követték a magyar mintát.

Végül, a csomaggal kapcsolatos fő kritika, hogy a javaslatok bevezetésétől nem érkezne több gáz a kontinensre, így azok legfeljebb tompíthatják az energiaválság hatásait – zárul a poszt.