Gazdaság
Döntés előtt a kormány, a közeljövőben határoznak az árstopokról

„Mindig meghatározott időrend szerint döntünk. Az árstopok egy része október 1-jével járna le. Ezt megelőzően, tehát a következő kormányülésen fogunk dönteni róluk. Ez vagy a jövő héten, vagy két hét múlva esedékes. Ha a jövő héten, akkor biztos, hogy nem szerdán” – ezt a múlt csütörtöki kormányinfón mondta Gulyás Gergely, arra a kérdésre, mi lesz a sorsa a hatósági áras üzemanyagnak és a rögzített árú alapvető élelmiszereknek.
Ennek alapján tehát nem kizárt, hogy a kabinet még ezen a héten megtárgyalja a kérdést, de az is benne van a pakliban, hogy majd csak a következő héten. A VG értesülései szerint határozott esély van arra, hogy a kabinet még ezen a hétvégén, szombaton összeül.
A 480 forintos üzemanyagár tavaly november közepétől, éppen tíz hónapja van érvényben, igaz, a kedvezményezetti kör többször is szűkült. A kristálycukor, a búzafinomliszt, a finomított napraforgó-étolaj, a házi sertéscomb, a csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég és az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8 százalékos zsírtartalmú tehéntej árát pedig február 1-jétől rögzítette a kormány, lassan nyolc hónapja. Vagyis az ezektől való esetleges búcsú mindenképp új világot hozna.

A jelenlegi helyzetben az összes elképzelhető forgatókönyv reális lehet, tehát fenntarthatják, megszüntethetik vagy fokozatosan vezethetik ki az árkorlátozásokat. Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője a VG-nek arról beszélt, hogy a két szélsőséges eset valószínűsége talán kisebb, így leginkább valamilyen köztes megoldás képzelhető el.
Például az üzemanyag litere nem 480, hanem 500 vagy 550 forintba kerül majd. Jelezte, hogy az élelmiszereknél nehezebb meghatározni ilyen köztes módszert, még ha le is lehetne azt fektetni, hogy legfeljebb mondjuk 20 százalékos emelés történhet az ársapka előtti árszinthez képest. Úgy értékelt, hogy a köztes megoldás valószínűségét erősíti, hogy az ársapkák használatával kapcsolatban nincs konszenzusos vélemény: az egyik oldal a teljes kivezetést követeli, míg a másik még több termékre (kenyér) vetné ki a szabályozást.