Gazdaság

A fa és a szén kiegészíti egymást – Interjú

Az Európai Unió hibás politikai döntések sorozatával meggyengítette a saját energiabiztonságát

„Fával begyújtok, ráteszem a szenet, meleget ad. Szeretnénk gondoskodni az emberekről, hogy ezen a télen se fázzon senki otthon. Így került be a szén most ebbe a körforgásba, s én hálás vagyok, hogy az őseim, a bányász szomszédok, azok felmenői, visszaköszönnek a munkámban” – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Riz Gábor ózdi országgyűlési képviselő, a magyarországi lignittermelés növeléséért, a villamos energia ellátásbiztonságáért és a lakossági fűtési célú energiaellátás biztonságáért felelős miniszteri biztos.

A fa és a szén kiegészíti egymást – Interjú
Riz Gábor a magyarországi lignittermelés növeléséért, a villamos energia ellátásbiztonságáért és a lakossági fűtési célú energiaellátás biztonságáért felelős miniszteri biztos
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

– Orbán Viktor miniszterelnök néhány héttel ezelőtt a Kossuth rádiónak adott interjúban úgy nyilatkozott, a kialakult energia-veszélyhelyzet miatt meg kell vizsgálni, újra tudjuk-e nyitni a barnakőszénbányáinkat. Milyen feladatot kapott ön ezzel kapcsolatban?

– A kormány nagyon bölcsen döntött annak ismeretében, hogy Európában a körülöttünk lévő országok egy része újra látókörbe kívánja hozni a hagyományos energiahordozókat. A környező országok sokkal magasabb arányban használnak szenet, kőszenet, lignitet. Például Lengyelországban nyolcvan százalékot meghaladó arányban használják ezt az energiahordozót elektromos áram előállítására, míg hazánkban ez tizennégy százalék, egyedül a bükkábrányi erőmű működik lignittel. Európa részben önmagát navigálta abba a nehéz energetikai helyzetbe, amelyben most van. Az unió vezetése átgondolatlanul, hibás politikai döntések sorozatával meggyengítette a saját energiabiztonságát.

– Ezért van szükség most még inkább új nemzeti energiastratégiára?

– A kormányunk úgy véli, a háborúra adott, elhibázott brüsszeli szankciók miatt Magyarországnak új energiaforrások után kell néznie, hogy meg tudja védeni a magyar családok rezsicsökkentését. Az energetikai rendszerek Európában is egymásra épülnek. A tagállamok együttműködésébe beletartozik az energetika is. Ezek az ellátási rendszerek az elmúlt időszakban valamelyest töredezettekké váltak, hiszen az ellátási láncok egy része a háború miatt, illetve az ennek köszönhető bizonytalanság miatt kiesett.

– Így került újra elő a szén mint lehetséges energiaforrás?

– Senki nem számított arra, hogy az olaj és a földgáz, amelyből erőművi égetéssel villamos energiát vagy hőenergiát tudunk előállítani, egyik nap még van, másnap meg már bizonytalan az érkezése. Éppen ezért döntött úgy a magyar kormány, hogy saját energiabiztonsága érdekében áttekinti azokat az energiahordozókat, amelyekkel a közeljövőben a nemzeti szintű ellátásunkat biztonságossá tehetjük.

– Mi a legfontosabb teendő?

– Az ellátásbiztonság, amely kormányzati feladat. Fontos, hogy az energiahordozók olyan mennyiségben álljanak rendelkezésre, amennyi szükséges. Most feladat az is, hogy az ehhez kapcsolódó technológiát is át kell tekinteni. Magyarország energiáját jellemzően a paksi atomerőmű adja. Ezt egészíti ki a gázra, olajra, valamint a zöldenergiára – tehát a megújulókra – épített erőművi rendszer, amelyet jelenleg tovább erősít még a hagyományos, szénalapú mátrai erőmű. A külügyminiszter minden olyan importból származó energiaforrást igyekszik lehetővé tenni, amely a hazai ellátásbiztonságunkat szolgálja. Ismerjük az ipar és a lakosság fogyasztási szerkezetét, ennek megfelelő választ kell adnunk a szolgáltatások tekintetében. A munkám során rövid távon elsősorban a lakosságra és erre a télre fókuszálok. Senki nem fázhat a tüzelőanyagok hiányában a saját lakásában, ugyanígy a közoktatás, az egészségügy és a szociális gondoskodásért felelős intézményekre vonatkozóan is ez a biztonságérzet várható el. Ahol az otthonokban rendelkezésre állnak hagyományos fűtőeszközök is (kályha, kazán), ott szükség esetén lehetőséget kell adnunk a családok számára, hogy a szén segítségével biztosítsák az „otthon melegét”.

– A szomszédunkban zajló háború miatt van most erre szükség?

– Jellemzően a földgázra helyeztük az elmúlt évtizedekben a hangsúlyt, de ma már a biomassza és a kombinált energiaforrások egyidejű használata egyre inkább rendszerszerűvé válik. Mindezekből is jól látszik, össze kell hangolnunk a rendelkezésre álló energiahordozóinkat. A Föld hője például Magyarországon – pontosan a földkéreg vastagságát ismerve – a Kárpát-medence sajátosságaiból adódóan szinte adja magát. Vékonyabb kéreg esetében kevesebb fúrással el tudjuk érni azt a talajréteget, ahol a hőforrások bőséggel rendelkezésre állnak. A geotermia egyben a jövő egyik nagy lehetősége a megújuló energiák tekintetében. A családi házak és a közösségi fűtésrendszerek esetében ezt is figyelembe lehet venni.

– Hogyan állunk a fotovoltaikus rendszerek használatában?

– Az elmúlt időszakban sajátos forradalom zajlott le Magyarországon a napelemparkok kiépítése érdekében. Számtalan megoldásra láthatunk példát a nagy rendszerektől – amelyek kapcsolódnak a hazai ellátórendszerhez – egészen a kisközösségig. Mindennapivá vált a napelemek használata, amelyek egyedi megoldást kínálnak a családi házak esetében fűtésre, elektromos autó töltésére, sok minden másra, ami kisegíti a család energiatakarékosságát. Fontos elemei ezek a hazai energetikai „mixnek”. E sajátos európai és hazai zöldforradalmat alakította át az ukrajnai háború valamennyi következményével, valamint ebbe az energetikai „látókörbe” került be a szén – mint hagyományos energiahordozó – alternatív lehetőségként.

– Milyen szénvagyonnal rendelkezünk?

– Magyarországon a földtani vagyonunk nagyjából nyolcmilliárd tonnát tesz ki. Ennek egy része bányászati szempontból kitermelhető, 2,4–2,8 milliárd szénvagyont jelent. A szénvagyonunk főként alacsonyabb hőértékű – könnyebben hozzáférhető – lignit, másrészt magasabb hőértékű barnakőszén. Ezek az előfordulások a röghegységekhez kötődnek, így a baranyai területekhez, mindemellett a Közép-Dunántúl és Észak-Magyarország hegységei azok, amelyek ebben a tekintetben szóba jöhetnek.

– A magyarországi lignittermelés növeléséért, a villamos energia ellátásbiztonságáért és a lakossági fűtési célú energiaellátás biztonságáért felelős miniszteri biztosként ezen dolgozik jelenleg?

– Miniszteri biztosként arra kaptam a kormánytól felhatalmazást, hogy mérjük fel a szakemberekkel a magyar szénvagyon jelenlegi helyzetét. Erre vonatkozóan tanulmányok készültek, ilyen az energiastratégia, amelyet Bencsik János képviselőtársam államtitkársága idején fogalmaztak meg, amely az „atom–szén–zöld” hármasáról beszél, amelyben a szén energetikai tartalékként szerepel, hiszen a gáz fénykorát éljük. Akkor még a gázról mint krízisforrásról nem beszéltünk, de már akkor szóba jött a szén mint lehetséges tartalék. A tiszta szén technológiák egyszerre teszik lehetővé a barnaszén és a lignit klímabarát hasznosítását, ipari-vegyipari alkalmazását. Mindemellett olyan tanulmányok sora készült el, mint a japán kormány által támogatott NEDO-tanulmány. A japán elképzelések illeszkednek a magyar kormányzat energetikai és munkahelyteremtési célkitűzéseihez. A két kormány együttműködésben készült el a több mint hatszáz oldalas tanulmány. Egy konkrét kísérletet modelleztek le, ahol tiszta szén technológiával – a szén lepárlásával – megvizsgálták, milyen származékok érhetők el gazdaságossági szempontok alapján. Ezek a metanol, a szintézisgáz és az ammónia, amelyek közül a metanol kiváló üzemanyag, az ammónia mezőgazdasági alapanyag, a szintézisgáz pedig azonnal használható a földgáz kiegészítésére. A japánok azt is leírták, hogy 2023 környékén már rentábilissá válhat a projekt.

– Már akkor sejtették, hogy erre irányuló lépéseket kell tenni?

– Az üzemgazdaságosság volt a kérdés, hogy mikor válik pénzügyi-közgazdasági szempontból megtérülővé a projekt. Most ilyen pillanat van, a hazai szénvagyon egy része azonnal használható ezzel a technológiával. Ezért közép- és hosszú távú cél, hogy a szén hogyan kerülhet be abba a körbe, ahol a hazai nagy- és kisközösségi energetikai rendszerek a szenet újra tudják használni az energiamixben az ellátásbiztonság érdekében.

– Kiknek segíthet ezen a télen a szén, mint a tűzifát kiegészítő energiaforrás?

– Az idős embereknek, akik csak hagyományos fűtést használnak otthonaikban, vagy a nehéz szociális helyzetben lévő családoknak, akik nem rendelkeznek korszerű fűtésrendszerekkel. A fa vitát váltott ki Budapesten és a vidéki zöldekben is, hiszen az erdők védelme közös ügyünk. A fa és a szén kiegészíti egymást. Fával begyújtok, és ráteszem a szenet, meleget ad. Szeretnénk gondoskodni az emberekről, hogy ezen a télen se kerüljön senki olyan helyzetbe, hogy fázik az otthonában. Így került be a szén most ebbe az energetikai krízishelyzetbe szükséges megoldásként. Vidéki képviselőként – élve és ismerve az életüket – ez nekem lélektani szempontból is fontos.

– A most következő télre hogyan készülnek?

– A kormány az ellátásbiztonság megteremtése érdekében több energiahordozó és technológia egyidejű alkalmazásával és támogatásával igyekszik biztosítani mind a lakosok, mind a gazdasági szereplők számára a kiegyensúlyozott szolgáltatásokat. Ebben benn szerepel az épületek szigetelése, a klímaberendezésekhez jutás támogatása, a további hazai gázlelőhelyek kiaknázása mellett a hazai szénvagyon hasznosításának újragondolása is. A szén fűtőanyagként használata a jelenlegi éves ötvenezer tonnáról vélhetően jelentősen megemelkedik, ezért biztosítani kell, hogy rendelkezésre álljon mielőbb kétszázötvenezer tonna szén, már a mostani télre is. Ez jellemzően külszíni bányákból érhető el. Több olyan bánya van az országban, ahol körülbelül egy-két hónap előkészítő munka után több százezer tonna letermelhető szén is elérhető.

– Képeznek jelenleg bányászokat hazánkban?

– A bányászok már nagyrészt nyugdíjaskorúak hazánkban. Ha az ő tudásuk elvész, akkor egy generáció ki fog esni anélkül, hogy konkrét ismeretekkel rendelkezne a bányáról. Feladatom az is, hogy tekintsem át a hazai bányászképzések helyzetét. Mielőbb el kell indítani a középfokú szakemberek képzése mellett a felsőfokú, egyetemi végzettséggel rendelkező mérnökök képzését is. A legnagyobb gond jelenleg, hogy sem elméleti sem gyakorlati képzőhelyek nem állnak rendelkezésre. És ugyanígy gondot jelent, hogy a fiatalok számára mennyiben jelent életpályát a bányászatban való elhelyezkedés. Korszerű hazai bányászat csak képzett emberekkel és korszerű technológiával érhető el gazdaságosan.

Kapcsolódó írásaink