Gazdaság

A zöldülés és az ellátásbiztonság a fő szempont a jövő energetikájában

Az ukrajnai háború felgyorsíthatja a klímavédelmi célok gyorsabb elérését

A jövő energetikájában a fő szempont a zöldülés és az ellátásbiztonság – mondta a Technológiai és Ipari Minisztérium energetikáért felelős államtitkára kedden Gárdonyban, a 35. Távhő Vándorgyűlésen.

A zöldülés és az ellátásbiztonság a fő szempont a jövő energetikájában
Steiner Attila
Fotó: MH/Katona László

Steiner Attila úgy vélte, az ukrajnai háború miatt kialakult európai energia-válsághelyzet felgyorsíthatja a klímavédelmi célok gyorsabb elérését, közép- és hosszú távon a földgáz kiváltását megújuló energiákkal, valamint az energiahatékonyság növekedését. Ugyanakkor legalább ennyire fontossá válik az ellátásbiztonság, főleg rövid távon, tekintettel a közelgő téli fűtési szezonra, de hosszabb távon is a megújuló energiák részarányának jelentős növelésével –tette hozzá.

Az államtitkár a távfűtéses lakásokkal kapcsolatban közölte: 1100 milliárd forint fűtési költséget prognosztizálnak az idei szezonban a magas gázárak miatt. A kormány célja az igazságos költségviselés kialakítása, ehhez azonban az épületrészenként nem szabályozható (egycsöves, átfolyós) fűtési rendszerű épületek korszerűsítése, szabályozhatóvá tétele elengedhetetlen – fűzte hozzá.

Steiner Attila jelezte, hogy a költségmegosztók felszerelését a távhőfillér emeléséből finanszíroznák, és 5–6 év alatt lehetne a 134 ezer érintett lakást felszerelni az eszközzel. Megemlítette, hogy tervben van az idei télen a lakossági felhasználóknak átadott hőmennyiség csökkentése a távhőrendszerekben, ennek mértéke és mikéntje azonban még nincs kidolgozva.

Az államtitkár szólt a távhőszektor előtt álló fejlesztési lehetőségekről is, amelyek között említett egy hétfőn megjelent, ötmilliárd forintos keretösszegű pályázati lehetőséget, amelyben távhőhálózatok hatékonyságnövelésére, modernizációjára nyújthatók be pályázatok november 21-től. Szintén előkészítés alatt van egy kilencmilliárdos csomag, amely a megújuló energiaforrásokat hasznosító hőtermelő kapacitások létrehozását célozza, továbbá tervben van egy 40 milliárd forintos keret, amelyben 2030-ig a meglévő primer távfűtési szolgáltatások fejleszthetők.
 

Kapcsolódó írásaink