Gazdaság

Bármilyen irányba változhatott az építőipar teljesítménye

A KSH-nak két adatközlése lesz a héten, a júliusi ipar második becslése szerdán, másrészről pedig a júliusi építőipar csütörtökön. Az Eurostat adatai közül az eurozóna inflációja tartogathat meglepetéseket.

Bármilyen irányba változhatott az építőipar teljesítménye
Egyelőre nem tudni, milyen irányban változott az ágazat teljesítménye
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A júliusi ipar első becsléséből tudjuk, hogy az ágazat éves alapon négy, míg havi alapon 1,1 százalékkal tudott növekedni, amely a jelenlegi makrogazdasági környezetben kedvező eredmény. A második becslésből megtudjuk, hogy az ipar egyes területei milyen mértékben járultak hozzá a növekedéshez, illetve hogyan alakult az ágazat rendelésállománya – mondta lapunk megkeresésére Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője. Rámutatott, utóbbi fontos indikátor az ágazat jövőbeli teljesítményére vonatkozóan, azonban a kínálati problémák miatt kevéssé érdemes megbízni benne. Az energiaársokk, az ellátási láncok szakadozása, egyes termékek (pl. félvezetők) hiánya mind korlátozzák az ipar teljesítményét.

Júniusban az építőipar teljesítménye éves alapon 8,1, míg havi alapon 5,2 százalékkal csökkent, amellyel az ágazat folytatta hónapok óta tartó volatilis teljesítményét – ismertette Molnár Dániel. A júliusi adatok körül jelentős a bizonytalanság, az ágazat teljesítménye nőhetett vagy akár csökkenhetett is. Hasonlóan az iparhoz, az építőipart is sújtják kínálati problémák, alapanyaghiány és emiatt egyes építőanyagok jelentős drágulása, az energiaárak emelkedése, viszont itt már a keresleti problémák is megjelennek. A keresletet egyrészről visszafogják a gyors ütemben emelkedő árak, a gazdasági bizonytalanság, az önkormányzatok keresletének visszafogása forráshiány miatt, illetve a kormányzat takarékossági lépései, egyes beruházások elhalasztása.

Csütörtökön esedékes az egyhetes betéti kamat értékének meghatározása, de figyelembe véve a forint erősödését, nem várunk módosítást az MNB részéről – mondta Molnár Dániel. Az egyhetes betéti kamat mértéke jelenleg megegyezik az alapkamatéval (11,75 százalék), azonban a jegybanknak a piaci kondíciók alakulása függvényében van lehetősége attól eltérni.

Az Eurostat adatközlései közül a szerdán megjelenő júliusi ipari adat, illetve a pénteken megjelenő augusztusi infláció adat tartogathat érdekességeket.

A júniusi ipari adatok kedvező képet mutattak az EU-ban, havi alapon 0,6, míg éves alapon 3,2 százalékos növekedés történt. A júliusi adatokat viszont jelentős bizonytalanság övezi, tekintve, hogy az uniós ipart is ugyanazok a tényezők – energiaárak emelkedése, alapanyaghiány, szállítási nehézségek – hátráltatják, mint a magyart. Kedvezőtlen előjel az övezet egészére nézve, hogy a német ipari teljesítmény júliusban csökkent, éves alapon 1,1 százalékkal – fűzte hozzá Molnár Dániel.

Az előzetes adatközlésből tudjuk, hogy augusztusban az eurózóna inflációja 0,2 százalékponttal 9,1 százalékra gyorsult – utalt vissza. Ezen belül is Észtországban a pénzromlás üteme 25 százalék fölé emelkedett, amely mellett Lettországban és Litvániában mértek még 20 százalék feletti ütemet. Viszont néhány országban, mint Írország, Spanyolország, Franciaország vagy Ausztria már lassult az infláció, és havi alapon is több országban mértek árcsökkenést. A pénteki adatközlésből megismerjük az eurózónán kívüli EU-tagországok áremelkedéseit is, így kiderül, hol áll a magyar pénzromlás uniós összehasonlításban.

Fontos kiemelni, hogy az Eurostat által publikált inflációs mutató (HICP) módszertanilag eltér a KSH által publikálttól. Az Eurostat által közöltben például megjelenik majd a rezsicsökkentés átalakításának hatása is, amely a KSH által publikáltban csak szeptemberben történik majd meg. Emiatt a magyar adat érdemben magasabb lesz, mint a KSH által szeptember 8-án közzétett 15,6 százalékos ráta.

Kapcsolódó írásaink