Hortay Olivér: Időszerű a szén-dioxid-kvóta felfüggesztése

Maga a kvótarendszer lényege, hogy az energiatermelőknek a kibocsátott szén-dioxid után kvótákat kell vásárolniuk, ami mesterségesen megemeli a környezetszennyező technológiák termelési költségeit. Ennek mennyiségéről az unió dönt, a kínálat fix, és az árat a kereslet határozza meg – ismertette videóbejegyzésében közösségi oldalán Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője.

Kifejtette, a felülvizsgálandó intézkedést még energiabőség idején vezették be, és volt is szerepe abban, hogy a termelés mikéntje a tisztább technológiák irányába tolódjon el. Most viszont energiahiány van, így a környezetkímélőnek nem mondható szénerőműveket is „hadrendbe kell állítani”, mutatott rá Hortay Olivér.

Az árak növekedése miatt egyre több régi, drága és szennyező erőmű indulhat újra, a korábbi rendszer már nem motivál tisztább energiaforrások használatára (lévén hiány is van belőle).

Az emelkedő kvóta emeli az iránta való keresletet, felfelé hajtja az árakat, és növeli a termelési költségeket. Ezt a pluszterhet a termelők a fogyasztókra hárítják, további drágulást generálva.

Tavalyi számítás szerint fokozatos növekedés mellett a kvótaárak csak 2030-a érhetik el a tonnánként 85 eurós szintet, ezzel szemben már ma száz euró felett kell fizetni a szén-dioxid miatt tonnánként. Mindezt Hortay szerint úgy, hogy a magas energiaárakért 15 százalékban a kvótapiac felelős. Ezért ennek ideiglenes felfüggesztésével politikai és gazdasági kockázat nélkül lehetne jelentős költségeket megtakarítani.

Brüsszel viszont azért nem adja fel ezt az intézkedést, mert a kvótarendszerrel demonstrálja klímavédelmi elkötelezettségét a nemzetközi tárgyalásokon. A dráguló energiával viszont rengeteg család kerül nehéz helyzetbe, ezért a szakértő úgy látja, ideje lenne elengedni a politikai ambíciókat, és ehelyett a lakosság helyzetével kellene foglalkozni.