Gazdaság

Nem látják a fától az erdőt: ismét baloldali hisztériakeltés zajlik

Az elmúlt tíz év alatt összességében csökkent a tűzifa iránti igény Magyarországon, nagyságrendileg pedig kétszer annyi fa „termett”, mint amennyit ilyesmi célokra elhasználtunk. A kereslet növekedése az erdőállományt frissíti, fiatalítja, mert a kivágottak helyére őshonos példányok kerülnek.

Nem látják a fától az erdőt: ismét baloldali hisztériakeltés zajlik
Szó sincs erdőirtásról, a kivágott fák helyére őshonosakat ültetnek
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

Összecsaptak az érvek a fakitermelésre vonatkozó kormányrendelet értelmezése kapcsán. Miközben a kormány megoldásokat keres a háború miatt kialakult energiaválságra, az ellenzék a kezdeményezéseket kritizálja, gátolja.

A közelgő őszre, illetve az évszakkal érkező hidegre tekintettel gyors megoldást kell keresni. Az egyik ilyen lehet, hogy ahol erre megfelelően, biztonságosan üzemeltethető rendszer áll rendelkezésre, átálljanak a tűzifaégetésre. Természetesen arról egyetlen kormányzati megnyilatkozásban sem volt szó, hogy ez végleges megoldást jelentene.

Beszállt a kritizálók sorába Karácsony Gergely főtájépítésze, a méhlegelőkről elhíresült Bardóczi Sándor is, aki szerint nem oldja meg a (várható) tűzifahiányt „a fakitermelés korlátozásait szinte mindenben felpuhító kormányrendelet”. Bardóczi közösségi oldalán mindenekelőtt arra figyelmeztetett, amit mindenki tud (például a Fűts okosan kampány kapcsán mi is megírtunk), hogy a kitermelt fa nedvesen nem használható, legalább egy évig szárítani szükséges. 

A főtájépítész arról is értekezik, hogy a cél az energiakorszerűsítés és a megújulók térnyerése volna. Ezzel vélhetően a legtöbben egyetértenek, csupán az maradt ki az okfejtésből, hogy minden békeidőben is egy középhosszú beruházási folyamat eredménye lehet, most azonban egy háború okozta válsághelyzetet kell kezelni.

Ellenvéleményt fogalmazott meg  Wintermantel Zsolt országgyűlési képviselő, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője. Mint írja, „az erdő nem tűzifa” szlogen ugyanolyan hangzatos, mint „az állat nem étel”, ráadásul pont annyira lehet igaz is, vagy nem is. De ha túltekintünk a szlogeneken, azt látjuk, hogy az elmúlt tíz év kormányzati politikájának, azaz „a rezsicsökkentésnek és a korszerűsítési programoknak köszönhetően” drasztikusan lecsökkent a tűzifa iránti igény Magyarországon.

Ezen felül kétszer annyi, 13 millió köbméter fa „termett”, mint amennyit felhasználunk, ezért mára az erdők jelentős része úgynevezett „túltartott erdő”. Ráadásul ezek jellemzően nem őshonos, azaz rövid távú gazdasági érdekek mentén telepített (kifejezetten vágásra és felhasználásra szolgáló) fajtákból állnak. A megnövekedett kereslet viszont lehetővé teszi, hogy „a meglévő, túltartott erdőállomány minél nagyobb részét új, egészségesebb szerkezetű, életerős, őshonos fajokból álló, hosszú távon hasznosítható, tarvágás nélkül is megújítható erdőkre cseréljük”. 

Egererdő: nincs veszélyben az állomány

A fakitermelés szabályozására vonatkozó rendelet nem veszélyezteti a magyar erdőállományt - jelentette ki a Mátrában, a Bükkben és a Borsodi dombságon gazdálkodó Egererdő Zrt. vezérigazgatója az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában.

Az erdőgazdálkodás és a fakitermelés jelenleg is a szigorú erdőtörvény, szigorú természetvédelmi törvény szerint zajlik, mert a rendelet csak vészhelyzet esetén lép életbe - közölte Dobre Csaba. Ezért arra készülnek, hogy az érvényben lévő erdőtervek szerint folyik az idén az erdőgazdálkodás és a kitermelésre tervezett 1,3 millió köbméternyi tűzifa elég lesz a lakossági igények kielégítésére.

Az erdők éves gyarapodását, a fák vastagodását és az új facsemeték kihajtását, jelentő „folyó növedéket”, banki nyelvre lefordítva a „kamatot”, évtizedek óta csak 50-60 százalékban hasznosítja az erdőgazdálkodás. A rendelet csak a fennmaradó „kamat” hasznosítását teszi lehetővé vészhelyzet esetén, a „tőkéhez” továbbra sem lehet hozzányúlni - magyarázta a szakember.

Az sem veszélyezteti a faállományt, hogy meghosszabbították a fakitermelésre rendelkezésre álló időszakot, mert az aszály miatt már őszi körülmények vannak az erdőkben. A rendelet nyomán a szeptember elsejével induló fakitermelési időszakot csupán 1-2 héttel tudják előbbre hozni.

Az LMP Agrárminisztériumnál tüntetett pénteken este

Az Agrárminisztérium épületénél tüntetett pénteken este az LMP
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Azt üzenjük a kormánynak, hogy el a kezekkel az erdőktől! - kezdte beszédét Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt társelnöke, azt követelve, vonják vissza az "őrült rendeletet", amely erdők tarvágását, elpusztítását teszi lehetővé.

Arról beszélt, hogy napjainkban egyre súlyosabbak a klímaválság következményei, az ország közepe és keleti része már félsivatagossá vált, ezt a folyamatot súlyosbítja tovább ez a kormánydöntés.

Keresztes L. Lóránt (LMP), az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke azt mondta, hogy gyermekeink és az unokáink jövője a tét.

Ha a kormány nem látja, miként kell cselekedni, akkor nekünk kell kikényszerítenünk ezeket a lépéseket - fogalmazott. Felszólította Novák Katalin köztársasági elnököt, hogy álljon ki a nemzeti értékek elpusztítása ellen

Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője a megmozduláson arról beszélt, klímaváltozás a világon mindenhol van, az nem Orbán Vitor hibája, "az viszont Orbán Viktor hibája, hogy olyan kormányunk van, amelyik nem készít föl a klímaváltozás hatásaira, és ami miatt semmit nem teszünk a klímaváltozás hatásainak mérsékléséért".
 

Hangsúlyozta: a kormányzat nem cselekedett időben az energiahatékonyság fokozására, "most pedig ki akarják vágni a védett erdeinket".

Baranyi Krisztina, Ferencváros ellenzéki polgármestere a rendezvényen arról beszélt: a jövőről szól ez a megmozdulás, hiszen egyszerre természetvédelmi, egészségügyi és gazdasági érdekünk az erdők megóvása.

A tüntetés befejezéseként a résztvevők átvonultak a közeli Kossuth térre, hogy ott néma demonstrációval juttassák kifejezésre tiltakozásukat.

Felelős és fenntartható a hazai erdőgazdálkodás

A magyar erdőkben jelentős faanyag tartalék található, amely a fenntarthatóság, a biodiverzitás és az ökológiai értékek veszélyeztetése nélkül hasznosítható. Erdőirtás hazánkban több mint egy évszázada nem lehetséges – fogalmaz állásfoglalásában a Zöld Talár-díjas és a GreenMetric nemzet­közi felsőoktatási rangsorban előkelő helyet elfoglaló Soproni Egyetem, amely az erdőkkel kapcsolatos kutatás és felsőoktatás hazai központja.

Közölték, Magyarországon egy évszázada nem történik erdőirtás, erre elvi lehetőség sincs, és a jelenleg hatályos jogszabályok sem teszik semmilyen formában lehetővé. Erdőirtás ugyanis az a folyamat, amikor az ember az erdők helyén mezőgazdasági területet, településeket vagy más mesterséges létesítményt hoz létre anélkül, hogy pótolná a fákat. Hazánkban a gazdálkodók alapvető kötelessége az erdő fenntartása, vagyis fakitermelés után az új erdő megújítása és gondozása.

Kapcsolódó írásaink