Gazdaság

A gazdák az aszályban is számíthatnak a kormányra

Nagy István: A biztosítói kártérítésekhez október 31-ig kell megtenni a kárbejelentést, és a biztosítóknak 14 napon belül ki kell fizetniük az előleget

A magyar gazdák ahogyan eddig, úgy most, a történelmi aszály idején is számíthatnak a kormányra – hangsúlyozta az agrárminiszter csütörtökön Újszilváson, ahol a napokban hozott kormányzati intézkedéseket ismertette.

A gazdák az aszályban is számíthatnak a kormányra
Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatót tart az aszály miatt meghozott kormányzati intézkedésekről Újszilváson, a Peng-Farm Kft. telephelyén augusztus 11-én
Fotó: MTI/Mészáros János

Az aszály következtében az ország kiszáradt termőterületeinek nagysága elérheti az egymillió hektárt, a hazai termőföld húsz százalékát – mondta a miniszter. Hozzátette, hogy a búzánál elkönyvelt huszonöt százalékos terméskiesés után mára a kukoricaállomány Közép-Magyarország és az Alföld jelentős részén megsemmisült, és már a dunántúli termést is fenyegeti a szárazság. Az alföldi területeken a gyepek is kisültek, a gazdálkodók nem tudnak legeltetni és kaszálni.

Nagy István emlékeztetett arra, hogy az agrárium gyors és hatékony megsegítésére létrejött aszályveszélyhelyzeti operatív törzs az első ülését követően ötpontos, azonnali intézkedéscsomag bevezetését javasolta. Ezek között szerepel a hiteltörlesztési moratórium lehetőségének biztosítása a rászoruló mezőgazdasági vállalkozások számára, a gyorsabbá és rugalmasabbá tett biztosítói kártérítési folyamat, a hárommilliárd forintos takarmányszállítási támogatási keret a tömegtakarmányokhoz, az állami öntözőművek megnövekedett energiaköltségeinek 1,4 milliárd forintos támogatása és a lehetőség, hogy a termelők újból benyújthassák kérelmeiket rendkívüli vízhasználati igényükre. A kormány hatékonyságát mutatja, hogy az intézkedések már hétfőn meg is jelentek a Magyar Közlönyben – fűzte hozzá a miniszter.

Közölte: azoknak, akik élni kívánnak a törlesztési moratórium lehetőségével, szeptember 15-ig kell nyilatkozniuk, és szeptember 1-jétől kaphatnak fizetési haladékot egészen 2023. december 31. napjáig.

A biztosítói kártérítésekhez október 31-ig kell megtenni a kárbejelentést, és a biztosítóknak 14 napon belül ki kell fizetniük az előleget. Előleg igénylésére jogosultak azok a kukorica- vagy napraforgó-termesztéssel foglalkozó gazdálkodók, akiknél az elszenvedett kár eléri a növénykultúránkénti nyolcvanszázalékos kárátlagot.     

Kidolgozták a koncepcióját annak a hárommilliárd forintos támogatásnak, amely a bajba jutott állattartóknak jelent segítséget a tömegtakarmányok szállítási költségeinek finanszírozásában. A minisztérium tervezi a négyszázmilliárd forint nagyságrendű, területalapú támogatások előlegfizetését is október közepétől.

Nagy István kitért arra is, hogy a kormány jelentős erőfeszítéseket tett az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére, létrejöttek az öntözési közösségek, és több tíz milliárd forint értékben valósultak meg öntözési beruházások. Eddig 45 milliárd forint támogatást kaptak a gazdák öntözésfejlesztésre, és még hetvenmilliárd forintot terveztek erre a célra.

A szárazság miatt csökken a csemegekukorica termésátlaga is

Ugyan továbbra is Magyarország Európa legnagyobb csemegekukorica-termelője, de az idei termésátlagok az aszály miatt, különösen az öntözetlen területeken jelentősen csökkennek, ami az emelkedő költségekkel rontja az ágazat profitabilitását - hangzott el a vetőmagvakat előállító és növényvédőszer-forgalmazó Syngenta hajdúszoboszlói szakmai rendezvényén.

 A rendkívüli aszály miatt a régióban a korai öntözetlen állományok több mint egyharmadát nem lehetett betakarítani, a fennmaradó területeken pedig sok esetben rendkívül alacsony, 2-7 tonnás hektáronkénti termésátlag jellemző, ami komoly veszteség a gazdáknak és a feldolgozóknak egyaránt. Egy kedvező időjárású évben az öntözetlen területek termésátlaga elérte a 16 tonnát is.
 Az öntözött területek termésátlagai is hektáronként csak 16-18 tonnát érnek majd el, szemben a korábbi, akár 20-22 tonnás átlaggal, így a jelentősen emelkedő alapanyag és energiaárak mellett az ágazat profitabilitása némileg csökken. A kedvezőbb időjárású években jellemző 500 ezer tonna összterméssel szemben idén várhatóan 400 ezer tonna  csemegekukoricát takarítanak be Magyarországon a cég becslései szerint.
A szegmens versenyképességének megőrzése érdekében már rövidtávon tovább kellene növelni az öntözött területek nagyságát és a kukorica csíkos mozaik vírusnak (MDMV) ellenálló fajták arányát - hangsúlyozta a közlemény szerint Hajdú Róbert, a Syngenta nagymagvú zöldségféléinek menedzsere.

Kapcsolódó írásaink