Gazdaság

A szocialisták eladták, az új tulajdonosok bezárták a cukorgyárakat

A külföldi bírtokosok célja sok esetben nem a termelés fenntartása volt, hanem a piaci részesedés megszerzése

Több alapanyag és jelentős beruházások kellenének a hazai cukorgyártás újraindításához, amelyet a privatizáció után az unó 2006-os cukorreformja hozott végképp lehetetlen helyzetbe, mind ezekért most egyes hírek szerint csökkent egyes boltok cukorkínálata. Magyarország így nem tud elég cukrot előállítani, az importnak pedig nem kedvez a nemzetközi helyzet

A szocialisták eladták, az új tulajdonosok bezárták a cukorgyárakat
Az aszály is hozzájárult a kínálat csökkenéséhez
Fotó: MH/Török Péter

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője lapunk megkeresésre elmondta: Magyarországon 2008 óta egyetlen cukorgyár működik, Kaposváron. A vállalkozás többségi tulajdonosa az osztrák Agrana csoport. A társaság a 2021-22-es üzleti évben 118 ezer tonna cukrot értékesített. A szakértő rámutatott, a cukortermelés Magyarországon ennél sokkal nagyobb múlttal bírt, hiszen a rendszerváltás környékén hazánk majd hatszor ennyi cukrot állított elő, és 12 gyár működött.

Érdemes azonban hangsúlyozni, hogy az idők során a cukor iránti kereslet is csökkent, sokan egészségesebb alternatívára tértek át. A gyárak bezárása egy hosszú folyamat volt és több tényező is hozzájárult. Ezek közül az egyik legjelentősebb a privatizáció, hiszen a külföldi tulajdonos célja sok esetben nem a termelés fenntartása volt, hanem a piaci részesedés megszerzése. Problémát okozott az is, hogy a versenytársakhoz viszonyítva az ágazat kevésbé volt versenyképes, fejlesztésekre lett volna szükség, amihez pedig forrás kellett volna. Az egyik utolsó szöget az ágazat koporsójába az Európai Unió 2006-os cukorreformja jelentette, amely a gyárak bezárására, a termelés leépítésére ösztönzött.

Így a 400 ezer tonnás hazai cukorkvóta mintegy háromnegyedét visszaadtuk az Európai Uniónak 2007 és 2009 között (A szocialisták kormányzása idején – a szerk), az pedig a gyárak bezárásáért fizetett.

A már nem működő gyárak újranyitása akkor sem lenne egyszerű, ha a gépek meglennének, hiszen a bezárás óta sok idő eltelt. A termelés újraindításához tehát költséges, akár 100 milliárd forintos nagyságrendű beruházásokra lenne szükség – akár valamelyik régi gyár helyén, akár máshol. Ezen felül jelenleg problémát jelent az alapanyag hiánya is, amely egyrészről az aszályos időjárásra, valamint az évek óta mérséklődő termőterületre vezethető vissza.

Kapcsolódó írásaink