Gazdaság

Több szempontból is sikertörténet a Növekedési Hitelprogram

Rendkívül sikeres volt a jegybank Növekedési Hitelprogramja (NHP), az indulásakor több szempontból is úttörő jellegű volt, és éppen a napokban, hetekben folyósítják az utolsó tételeit – jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Hitelezési fordulattól a zöld átmenetig című NHP-tanulmánykötet bemutató sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.

Több szempontból is sikertörténet a Növekedési Hitelprogram
A jegybank követő politikáját 2013-ban az aktivista szemlélet váltotta fel, a Növekedési Hitelprogram is ennek a része
Fotó: Pexels

A Növekedési Hitelprogrammal sikerült megakadályoznia a hitelpiaci összeomlást, ami akkoriban a bankrendszer fenyegető réme volt. A 2008–2009-es válság után a régióban és az EU-ban csak Magyarországon nem állt vissza a vállalati hitelezés a válság előtti szintre, és ha ez tartós maradt volna, az óhatatlanul hitelpiaci összeomláshoz vezetett volna. A program a magyar pénztörténet fontos eleme, és egyre fontosabbá fog válni az évek múlásával – mutatott rá Patai Mihály, a jegybank alelnöke.

A program szerinte jelezte a jegybanki szerepvállalás megváltozását. Egy, a magyarhoz hasonlóan kis és közepes ország jegybankja általában követő jellegű monetáris politikát folytat, vagyis igyekszik alkalmazkodni a vezető jegybankok stratégiájához. Ezzel a programmal az MNB aktivista jegybankká vált, és ez azóta is jellemző vonása lett, például tavaly Európában elsőként indította el a monetáris szigorítást.

Pulai György, az MNB igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a nulláról kellett felépíteni a célzott programot, amelynek fő jellemzője az adaptivitás, a változó igényekhez való rugalmas alkalmazkodás. Mindig az aktuális igényekhez igazították, finomhangolták a feltételeket a kereskedelmi bankok javaslatai alapján. Összegzése szerint az NHP több szakaszában mintegy 6400 milliárd forintot közvetítettek 75 ezer hazai vállalkozásnak, 165 ezer ügyletben, a volumen több mint fele beruházási célokat szolgált.

Az első szakaszban, 2013. június és augusztus között jelentős, 411 milliárd forint értékű devizahitel-kiváltás történt, ami csökkentette a cégek kamatterheit. A kihasználtsága mintegy 700 milliárd forint volt, hétezer cég tízezer ügyletben kaphatott forrást – mondta.

Ezt követte 1425 milliárd forintos kerettel a második szakasz 2013. október és 2015. december között, amelyben az új hiteleket preferálták. Minden második beruházási hitel tízmillió forint alatti volt, a mikrovállalkozások kerültek előtérbe. A harmadik, 685 milliárd forint kihasználtságú szakasz 2016. január és 2017. március között célzottabb volt, csak beruházásokra lehetett igénybe venni, 14 ezer kkv jutott forráshoz - ismertette. A csökkenő maximális hitelösszeg növelte a kisebb szereplők részarányát: 57-ről 75 százalékra nőtt a mikrovállalkozások aránya - mondta, jelezve: a kedvező devizafinanszírozást is elérhetővé tették.
Felidézte, hogy a 2019-ben ismét elindult NHP Fix konstrukcót a vállalati hitelezés szerkezetének egészségesebbé tételét szolgálta, kihasználtsága 564 milliárd forint volt. Azután a Covid-19-járvány kitörésekor vezették be az NHP Hajrát, ez háromezer milliárdos kerettel a cégek széles körének lett elérhető, és több mint 40 ezer kkv-t juttatott forráshoz, a válságkezelés legfontosabb eszköze lett.
A bemutató után rendezett kerekasztal-beszélgetésen a banki vezetők azt emelték ki, hogy az NHP neutrális feltételrendszere miatt a vállalatok széles köréhez elért, szektorsemlegesen segítette a fejlődést, gyorsan hitelhez jutottak. Ádám Imre, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnökhelyettese szerint a 2,5 százalékos kamaton először meglepődtek, azután számos sikertörténet született, ami ösztönzőleg hatott a teljes kkv-szektorra.

Kapcsolódó írásaink

Frissítés a Széchenyi- kártya Programban

ĀA Széchenyi-kártya Program MAX az emelkedő kamatkörnyezethez igazítva, továbbra is kedvező finanszírozást, valamint két új, speciális támogatást is nyújt a kkv szektornak – ismertette a K&H Bank tegnapi, MTI-nek küldött közleményében