Gazdaság

Legjobban a feldolgozott élelmiszer drágult

Egyértelműen az élelmiszer drágul legjobban, egyes feldolgozott tételek 50–60 százalékkal is többe kerülnek, mint tavaly, a júliusi inflációs mutató 13,7 százalék lett. A másodlagos hatások csökkentéséhez szükség van a jegybanki kamatemelésekre.

Legjobban a feldolgozott élelmiszer drágult
Nem egyformán drágultak az élelmiszerek
Fotó: MH

Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 2,3 százalékkal nőttek.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője lapunk kérdésére elmondta, csak az élelmiszerek inflációja 27 százalékos az egy évvel ezelőttihez képest, és vannak olyan feldolgozott élelmiszerek, amelyek 50–60 (!) százalékkal drágultak.

Ennek hátterében több ok is meghúzódik – részletezte az elemző –, ilyenek a kínálati sokkok, az emelkedő bérek, vagy az, hogy a kereslet alapján nem beszélhetünk recesszióról. Ezen felül a magasabb előállítási költségek is a fogyasztókra hárulnak.

A feldolgozott élelmiszerek esetén – tért ki rá Virovácz Péter – adóhatások is megfigyelhetők, ilyen a népegészségügyi termékadó, ami drágító tényező, de a dohány és alkoholtermékek jövedéki adója is emelkedett, ezek a tételek pedig szintén drágultak. Ezen felül kideríthetetlen, hogy az extraprofitadó beépült-e az árakba, és mely termékek vagy szolgáltatások érintettek ebben.

A dollárhoz, euróhoz, svájci frankhoz képesti gyenge forintárfolyam miatt az import is drágult, ez a tartós fogyasztási cikkek árát befolyásolta elsősorban, ez a termékkör 14 százalékkal drágult az előző év júliusához képest, mivel az importőrök azonnal áthárítják a költségek növekedését. 

Az infláció további mértéke, csúcsa és annak időzítése szempontjából meghatározó lesz majd ősszel az árstopok sorsa, augusztusban pedig a rezsicsökkentés módosítása – mutatott rá az elemző. Ha az előbbiek fokozatos kivezetésről dönt a kormány, év végéig is elhúzódhat az áremelkedés, ha egy lépcsőben vezeti ki a korábbi intézkedéseket, az ársokkot és közel 20 százalékos (!) inflációs mutatót hozhat. Más esetben 16–17 százalékos maximumot valószínűsít az elemző, de októberig mindenképp borítékolható a drágulás.

Virovácz Péter szerint az ár-bér spirál jelei is látszanak, jól mutatja ezt, hogy egyes cégek másodszori-harmadszori béremelésről döntöttek a munkaerő megtartása érdekében, ugyanakkor túlzott optimizmus lehet az elemző szerint, hogy a hirtelen emelt bérköltségeket ki is tudják gazdálkodni. Ennek következményeként technikai, ezt követően valós recesszió jöhet, ha a fogyasztás csökken – tette hozzá. Éppen ezért szerinte a másodlagos inflációs hatások mérséklése különösen fontos, szükség van a jegybank határozott kamatemeléseire, amelyek az elemző szerint egyébként folytatódnak is.

Kapcsolódó írásaink