A szankciók csak tovább drágítják az energiát

Hétfő óta átalakultak a rezsicsökkentés szabályai. Mind az áram, mind a gáz esetében az átlag alatt már 2015 óta változatlanul ugyanannyit fizetünk mindkét energiafajtáért – emlékeztetett Szalai Piroska munkaerőpiaci és üzleti innovációs szakértő.

Azaz 36 forint/kWh áron használhatjuk az áramot éves 2523 kWh (ami havi átlagosan 210 kilowattóra) limitig, és 102 forintos köbméterenkénti áron kapunk gázt éves 1729 köbméter (havi átlag 144 köbméter) szintig. A limit feletti mennyiséget az áram esetében 70,1 forint/kWh-ért, a gáznál pedig 747 forintos köbméterenkénti áron vehetjük.

A rezsicsökkentés 2013-ban kezdődött hazánkban, negyedével csökkentve a földgáz és a villamos energia árát. Amíg 2010-ben még a magyar lakossági energiaár átlagos szintje az Európai Unió átlagának 90 százaléka volt – mondta Szalai Piroska –, 2021-re 47,7 százalékra csökkent, nálunk volt a legolcsóbb a tagállamok közt.

Az elmúlt évtizedben az átlagkereset reálértéke háromnegyedével emelkedett, tehát összehasonlíthatatlanul kevésbé terheli meg ma a családokat a rezsi, mint 2010-ben – mutatott rá. Míg 2012-ben a lakosság negyedének volt rezsihátraléka, köztük a gyermeket nevelők 35,1 százalékának, addig 2020-ra ez az arány 11,2 százalékra csökkent, és a járvány első évében sem emelkedett.

A korábbi számláinkban látható, hogy az áram fogyasztói árából 7,8 forint/kWh az áfa, és magának a villamos energiának az ára kb. 12,3 forint/kWh, a többi rendszerhasználati díj. A gáz árából 21,5 Ft/köbméter az áfa, itt külön rendszerhasználati díj nincs, hanem nettó havi 766 forintos alapdíj, amiből a 144 köbméteres átlagos fogyasztás esetén 5,3 Ft esik egy köbméterre, ezért az egyszerűség kedvéért számoljunk 75 forint/köbméter nettó árral – ismertette az árképzés módját a szakértő.

Szalai Piroska felhívta a figyelmet arra is, hogy a gáz holland tőzsdei ára (ezt szokták mérvadónak tekinteni) 2012 óta egészen tavaly májusig 25 euró/MWh volt (ami még a 2021. májusi áron is 85 Ft/köbméter). Majd egy év alatt megmagyarázhatatlanul és előreláthatatlanul megemelkedett, a legutóbbi napi átlagár már 209 euró/MWh (805 Ft/köbméter).

Az áram tőzsdei ára egészen tavaly májusig 60 euró/MWh alatti volt (nagyjából 22 forint/kWh-nak megfelelő), majd itt is hatalmas drágulás következett, s a legfrissebb napi átlagár már 446 euró/MWh (177 forint/kWh).

Mindkét energiatípusnál az árak idén júniustól, az orosz–ukrán háborúra válaszul megalkotott hatodik uniós szankciós csomag elfogadásától még dinamikusabban emelkednek, mint korábban, és semmi jele nincs annak, hogy megállna ez a növekedés.

Ez a csomag egyebek mellett megtiltotta a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból az unióba – emlékeztetett a szakértő –, illetve szóba kerültek már gázvásárlási szigorítások is, ám ezt még sikerült megakadályozni.

Hazánk a tavaszi árszintet még tudta volna kezelni. A gáz esetén a hosszú távú orosz gázmegállapodás adott volna alapot rá, az áram esetén pedig Paks, hisz Paks a rezsicsökkentett ár alatt tud áramot termelni.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal havonta ad közre nemzetközi ár-összehasonlításokat, ahol folyamatosan a legalacsonyabb a budapesti gázár, és Belgrád után a második legalacsonyabb a budapesti áramár.

Az átlagot fogyasztók esetében ez a későbbiekben sem fog változni, nálunk lesz a legalacsonyabb gáz- és áramár is, de a lakossági piaci ár sem tartozik a legmagasabbak közé, így téves azt állítani, hogy megszűnik a rezsicsökkentés az átlag felett fogyasztók számára.