Gazdaság

Totális tévút az Európai Bizottság új javaslata

Brüsszel központosított, kötelező érvényű, uniós gázelosztásra vonatkozó törekvése tévút – hangsúlyozta közösségi oldalán Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Energia- és Klímapolitika Üzletágvezetője.

Totális tévút az Európai Bizottság új javaslata
Hortay Olivér: Az energiaárak mesterséges emelésére nincs szükség
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság ma mutatja be új veszélyhelyzeti terveit, amelyek a közösség gázellátási zavarai esetén lépnének életbe. Az előzetes információk alapján a bizottság új jogköröket adna magának: veszélyhelyzetben központilag osztaná el az uniós gázkészleteket és fogyasztásuk csökkentésére kényszerítené a tagállamokat – tette hozzá.

Hortay Olivér szerint a brüsszeli törekvések legalább öt okból elrugaszkodottak a valóságtól. Elsősorban azért, mert a terv képviseleti és jogi akadályokba ütközik. Az ellátásbiztonságot a tagállamok választott vezetőinek joga és kötelessége garantálni. A bizottságnak sem politikai felhatalmazása, sem technikai (jogi, intézményi, szakmai stb.) felkészültsége nincs ahhoz, hogy beleszóljon a tagállamok fogyasztásába vagy a gáztárolók üzemeltetésébe.

Másodsorban, a tapasztalatok alapján az uniós intézményrendszer nem képes elég gyorsan reagálni – folytatta az elemző. Közölte: a történelmi példák egyértelmű tanulsága, hogy az energiaellátás megszakadásakor kialakuló pánik legalább annyira veszélyes, mint maga az ellátáskimaradás. Ezért egy rövidebb vagy hosszabb ideig tartó zavar esetében kulcsfontosságú a gyors és határozott reakcióképesség. Az elmúlt években számos esetben megmutatkozott, hogy az uniós intézmények nem képesek gyorsan és hatékonyan reagálni. Például a bizottság a ma bemutatásra kerülő veszélyhelyzeti szabályozásán is több mint fél éve dolgozik.

Hortay Olivér harmadik szempontként arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt hónapok szankciós törekvései után nehezen képzelhető el, hogy vészhelyzetben Brüsszel észszerű döntéseket hozzon. A háború kirobbanása óta az Európai Bizottság annak ellenére minden eszközzel az energiaszállításokat érintő szankciók bevezetésén dolgozik, hogy az nyilvánvalóan ellentétes a közösség gazdasági és ellátásbiztonsági érdekeivel. Mindezt ráadásul erősen megkérdőjelezhető politikai eszközökkel (médianyomással, a lakosság félretájékoztatásával) és kellő szakmai megalapozottság nélkül tette. Egy vészhelyzetben az ideológiavezérelt lépéseknek beláthatatlan következményei lennének, így a bizottság javaslata nemcsak hiteltelen, de veszélyes is – szögezte le az elemző.

A negyedik okként azt jelölte meg, hogy a központi elosztás méltánytalan, mert a felelősen gazdálkodó tagállamoktól juttatna erőforrásokat a felelőtlenül gazdálkodó tagállamoknak. Egyes országok ellátása azért van már ma is veszélyben, mert a politikai törekvéseiket (például atomerőművek bezárása, Oroszország megbüntetése) az ellátásbiztonság elé helyezték. Ezekkel már önmagukban is költséget okoztak a felelősen gazdálkodó országoknak, a szankciók lebegtetése miatt a gázárak megemelkedtek és a tárolók töltése költségessé vált. Ráadásul, korábban a felelőtlenül gazdálkodó országok következetesen támadták a felelősen gazdálkodó országokat azzal, hogy nem tesznek eleget a „zöldátállásért”, vagy hogy kereskednek Oroszországgal. Az, hogy ezek után a felelősen gazdálkodó országok – „lenyelve” a korábbi költségeket, politikai támadásokat és veszélybe sodorva saját fogyasztóikat – biztosítsák a felelőtlen országok ellátását, méltánytalan és igazságtalan – állapította meg Hortay Olivér.

Végül rámutatott: a tagállami szintű veszélyhelyzeti tervek közötti különbségek nem teszik lehetővé a központi koordinációt. Az Európát fenyegető gázhiány a tagállamok többségét veszélyhelyzeti tervük újragondolására késztette. Úgy tűnik például, hogy Németország módosítani fogja lekapcsolási tervét, és a lakossági fogyasztók előrébb kerülnek majd, hogy ezzel védjék az ipari fogyasztókat. Más országokban (így hazánkban) ezzel szemben a háztartások előnyt élveznek az ipari szereplőkkel szemben. A központi koordinációval így előállhatnának olyan helyzetek, hogy az egyik tagállam védendő fogyasztóinak ellátáskorlátozásával a bizottság más országok ipari igényeit elégítené ki – magyarázta Hortay.

Kapcsolódó írásaink