Gazdaság

A kormányzati ösztönzők is a foglalkoztatás növelését szolgálják

Jelenleg folyamatosan bővül a munkaerőpiac hazánkban, azaz egyre nő az aktívak száma, egyetlen hirdetés ma már nem elég, célzottan kell kutatni az adott terület munkavállalóit. A kormányzati ösztönzők a minél magasabb foglalkoztatást segítik.

A kormányzati ösztönzők is a foglalkoztatás növelését szolgálják
A munkaerőpiac gyakorlatilag helyreállt, a szerkezete viszont módosult
Fotó: MH

Rekordalacsonyan, 3,5 százalék alatt a munkanélküliségi ráta. Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő lapunk megkeresésére elmondta, a világon mindenhol egyszerre van jelen munkanélküliség és üres álláshelyek. Ha egyensúlyban van a munkaerőpiac, azaz a munkanélküliek, a betöltetlen és a betöltött álláshelyek száma időben állandó, akkor megadható a munkaerőpiac telítettségének függvényeként, hogy mennyi idő kell egy állás betöltéséhez és mekkora a valószínűsége egy munkanélküli mihamarabbi elhelyezkedésének – ismertette röviden a folyamatot és a számítási módot.

Jelenleg nálunk folyamatosan bővül még manapság is a munkaerőpiac, azaz egyre nő az aktívak száma. Aktívnak nevezzük a foglalkoztatottakat és a munkanélkülieket együtt. Mindez úgy lehetséges, hogy jelentősen csökken az inaktívak száma.

Kitért rá, Magyarországon a rendszerváltástól egészen 2017-ig kínálati munkaerőpiac volt, egy-egy munkakörre sokan jelentkeztek. 2017 óta azonban öt százalék alatti a munkanélküliség, és ez a járvány alatt sem emelkedett meg, ezért a betöltetlen álláshelyekre speciális módszereket használva találhatjuk csak meg a megfelelő munkaerőt.

Ezért használnak már több atipikus megoldást, keresik a pályakezdőket, vagy akár még az iskolájuk végén járó fiatalokat a szakképzettségük megszerzése előtt, valamint a nyugdíjba vonuló, de még kiegészítésként részmunkaidőben munkát vállalni kívánó dolgozókat – magyarázta a szakértő. Valamint a legtöbb munkáltató már a távolabbi kistelepüléseken élőket is megszólítja, és támogatja a munkába járást, míg ez 2010 előtt elképzelhetetlen lett volna.

Módszerekre vonatkozó kérdésünkre azt mondta, egyetlen hirdetés ma már nem elegendő, speciális célcsoportokat kell megszólítani, és mindegyiket máshol megkeresni. Sokkal több munkát jelent ez a HR-területen levőknek, mint korábban. A szakértő szerint sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni már jóval azelőtt, mielőtt megnyílna egy pozíció, egy álláslehetőség, a cég munkáltatói brandjének az építésére.

A kormányzati ösztönzőkre vonatkozó kérdésünkre Szalai Piroska azt mondta, a járvány alatt munkahelyvédelmi támogatásokat tettek azonnal elérhetővé, hogy az álláshelyek megmaradhassanak. Ahogyan akkor írtuk, az egyik típus egy beruházásösztönző volt.

Ha egy cég a fejlesztés mellett döntött és egyidejűleg vállalta, hogy nem építi le dolgozóit, akkor a beruházás összegének felét az állam biztosította. Az Európai Unió lehetővé tette ezt az állami támogatást, amelynek eredményeként 2021 közepéig, végéig 2000 milliárd forintnyi termelő eszköz beruházás jött létre az országban. A szakértő azt mondta, jelenleg inkább a speciális csoportokat foglalkoztatók számára vannak és lesznek pályázati támogatások, mint például az álláskereső 25 év alattiakat foglalkoztatóknak.

Ezen kívül nem pályázati támogatások, hanem adó- vagy járulékkedvezmények nagyon széles körben, kitűnően működnek. Idén már nem kell szja-t fizetni a 25 év alattiaknak, 2011 óta szja-kedvezményben részesülnek a gyermeket nevelők, az első házasok, a nyugdíj mellett dolgozók pedig TB járulékkedvezményben. Sőt a nyugdíjasokat visszafoglalkoztatóknak nem kell szociális hozzájárulási adót sem fizetni – mutatott rá Szalai Piroska.

Kilenc éve a legkisebb vállalkozók, akik többnyire önfoglalkoztatók is egyben egyszerűsített, kedvezményes adózást is választhatnak bizonyos körülmények között.

Ezek az intézkedések mind hozzájárultak ahhoz, hogy ilyen mértékben lecsökkent a munkanélküliség és nőtt a foglalkoztatás – zárta gondolatait.

Teljesített vállalás: egymillió új munkahely

Ismert, 2010-ben célként fogalmazta meg a kormányzat, hogy tíz év alatt egymillió új munkahely jön létre az országban. Ezt a vállalt határidőre sikerült is elérni, hiszen míg 2010-ben 3,7 millióan dolgoztak Magyarországon, addig ez a szám ma körülbelül 4,7 millió, a munkanélküliség pedig alacsonyabb, mint a járvány kitörése előtt. Az álláshelyek megőrzésében a munkahelyvédelmi támogatások, ideértve a beruházások ösztönzésén kívül a bértámogatásokat is, jelentős szerepet játszottak, így fordulhatott elő, hogy összességében nemhogy csökkent, hanem jelentősen nőtt a betöltött álláshelyek száma. 

Kapcsolódó írásaink