Amíg az euró egyre gyengélkedik, a jüan jól érzi magát

Sergio Rossi, a svájci Fribourgi Egyetem makroökonómia és monetáris gazdaságtan professzora az orosz Sputnik hírügynökségnek elmondta, az eurózóna még inkább szenvedni fog a geopolitikai helyzettől, míg az amerikai gazdaság inkább profitál ebből a szituációból, ráadásul az amerikai jegybank már megkezdte saját monetáris politikájának szigorítását – vagyis a kamatemelést.

Az euró zuhanó árfolyamának okaként az egekbe szökő energiaárakat, a szárnyaló inflációt és a várható recessziót nevezik meg. Ahogy az EU gazdasági bizonytalanságba süpped, az amerikai dollár most felértékelődik az európai közös valutával szemben, mint biztonságos menedék valuta.

Ráadásul azoknak az euróövezeti vállalatoknak, amelyeknek külföldön kell nyersanyagokat vagy más alapanyagokat beszerezniük, a professzor szerint termelési költségeik növekedését kell majd támogatniuk, amit nem tudnak teljes mértékben áthárítani a vásárlóikra. Ez azonban mind a foglalkoztatás, mind a bérszínvonal csökkenését fogja előidézni az egész euróövezetben - mondja, hozzátéve, hogy a középosztály különösen szenvedni fog. Ez a helyzet viszont negatív másodlagos hatást fog kiváltani a fogyasztók vásárlóerejére, akiknek az életszínvonala szintén sérülni fog – jósolja Rossi.

„Az euróövezet így recessziós tendenciába fog kerülni, ennek minden negatív következményével, amely mind a társadalomra, mind az euróövezet egészének gazdasági rendszerére kihathat” – mondta a professzor.

Rossi szerint a jelenlegi energiaválságot önmaguknak okozták az európai országok az Oroszországgal szemben elfogadott szankciók eredményeként. Előrejelzése szerint az energiapiaci helyzet 2022 végére romlani fog, és 2023-ban is ugyanez maradhat. Ez a nyugtalanító tendencia valószínűleg tovább csökkenti az euró árfolyamát, nemcsak az amerikai dollárhoz képest, hanem más valutákhoz, például a svájci frankhoz képest is - véli Rossi.

Christopher Bovis, a Hull Egyetem nemzetközi üzleti jog professzora azt emelte ki, hogy az eurózóna gazdaságainak rá kell jönniük, hogy az euró és az amerikai dollár paritása az új normális. A professzor szerint a kibontakozó tendencia semmiképpen sem átmeneti, „de a devizapiacokon középtávon valószínűleg világossá válnak a folyamatok”. Gazdasági elemzők szerint az euró gyengülésének elsődleges oka az energiaválság. Az energiabiztonság kérdése, amely az EU fő hiányosságaként jelent meg, az uniós valuta gyengülésének elsődleges kórokozója – fejtette ki Bovis.

Az Európai Központi Bank monetáris politikájával kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy miközben számos euró zónához tartozó tagállamban az infláció már a 20 százalékot is meghaladja, addig az alapkamatot az EKB még mindig 0 százalékon tartja, hiszen attól tart, hogy ha intenzív kamatemelésbe kezd, akkor azzal a végletesen eladósodott déli államokat fogja államcsődbe sodorni, eközben ugyanakkor elinflálja az infláció által leginkább sújtott eurózóna tagállamok állampolgárainak megtakarítását. A Bloomberg hírügynökség szerint, ha az EKB el is kezdi a kamatemelést, az már túl elkésett lesz.

A Bank of China (BOC) vezető közgazdásza, Guan Tao a Global Times kínai hírportálnak elmondta, a jüanra nehezedő nyomás gyakorlatilag enyhült a tavalyi leértékelődési kör után. „Különösen az ország exportjának gyors fellendülése májusban és júniusban, a bővülő kereskedelmi többlettel, alapvető támogatást képzett a jüan stabilizálódásához” – emelte ki Guan. Hozzátette, míg más nagy gazdaságok a szárnyaló inflációval küzdenek, ami a monetáris politika szigorodásához és recessziós kockázatokhoz vezetett, addig Kínában az infláció enyhe szinten maradt, a költségvetési és monetáris politika pedig normális körülmények között van, megjegyezve, hogy ez elegendő teret hagy Kínának arra, hogy megbirkózzon a hazai és a tengerentúli kockázatokkal. „Ez az oka annak, hogy a befektetők bíznak a jüanban denominált eszközökben” – mondta Guan.

Néhány ország is elkezdte növelni a jüan részesedését a devizatartalékaiban. Fehéroroszország volt a legutóbbi, amely bejelentette, hogy tervezi a jüan bevonását a tartalékaiba. A jüan értéke mellett szól az is, hogy Washington folyamatosan fegyverként használja a dollárt mások szankcionálására, egy másik tényező, amely arra készteti az országokat, hogy fontolóra vegyék tartalékaik diverzifikálását – mondta Zhou Yu, a Sanghaji Társadalomtudományi Akadémia kutatója a Global Timesnak.

Nemrég a Makronóm Intézet szakértője, Mihálovics Zoltán is arra hívta fel a figyelmet a Makronóm Intézet honlapján, hogy a jüan utáni kereslet a nyolcszorosára nőtt, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint. Ezzel párhuzamosan pedig fokozatosan csökkent a dollár iránti bizalom – de természetesen az amerikai fizetőeszköz még továbbra is erős pozícióban van.