Gazdaság
Az MNB 200 bázisponttal emelte az alapkamatot
Az MNB monetáris tanácsa 200 bázisponttal, 9,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, amely így megegyezik az egyhetes jegybanki betét kamatával, a kamatfolyosó két szélét is kétszáz bázisponttal emelte a testület.
Az MNB a múlt csütörtökön 200 bázisponttal magasabban, 9,75 százalékon hirdette meg az egyhetes betétet, mert előző nap újabb rekordmélységekbe gyengült a forint, annak ellenére hogy előző heti kamatdöntő ülésén a monetáris tanács 185 bázisponttal 7,75 százalékosra emelte a jegybanki alapkamatot. Az MNB már múlt csütörtökön bejelentette azt is, hogy az alapkamat és az egyhetes betéti kamat gyors összezárása már a monetáris tanács július 12-i ülésén napirendre kerül, így a 200 bázispontos emelés nem volt meglepő.
Elemzők ugyanakkor nagyobb, 300 bázispontos emelésre számítottak a kamatfolyosó két szélénél. A keddi döntést követően az overnight betét kamata 9,25 százalékra emelkedik, az egyhetes fedezett hitelé pedig 12,25 százalék lesz.
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke szerint a monetáris politika horgonya az árstabilitás helyreállítása. Júniusban 11-12 százalék közötti tartományba került. A jegybank feladata egyértelmű a másodkörös hatások elkerülése. Kiemelten fontosnak tartják, hogy az egy hetes betéti kamat és az alapkamat összezárása indokolt ennek érdekében. Ezen stratégiának megfelelően a Monetáris Tanács döntött 200 bázisponttal, de a kamatfolyosó két széle is emelkedik.
A jegybank folyamatosan figyeli a pénzpiaci mozgásokat, készen határozottan beavatkozni. Kiemelten fontos a monetáris és fiskális politika összhangja Virág Barnabás szerint.
Elmondása szerint a közelmúltban kialakult pénzpiaci helyzet növeli a tartós infláció kockázatát és veszélyezteti az árstabilitás elérését, így erősödtek a felfelé mutató kockázatok. A jegybank várakozásai szerint az őszi hónapokban várható a tetőzés, majd lassan csökkenhet az infláció, de ez nagyban függ az árstopok további sorsától – mondta a jegybank alelnöke.
A Monetáris Tanács elsődleges prioritásként kezeli a másodkörös inflációs hatások elkerülését. Két forrása van ennek, az inflációs várakozások alakulása, illetve a devizapiacon zajló folyamatok. Mindkettőt a leghatározottabban kezelni kívánja az MNB. „Határozott kamatemelési ciklusra lesz szükség, addig, amíg az infláció tetőzése nem látható” – fogalmazott Virág Barnabás. Ennek jegyében mindig összezárják az egy hetes betéti kamatot az alapkamattal. De fontosnak tartják a gazdaságpolitikai ágak közötti összhangot, mert ez a hatékonyságot is javítja.
A swap piacokra nagyobb hangsúly kerül a jövőben, egyik kiemelten figyelt mutató a jegybanki kamatok és a piaci implikált kamatok közötti spread. A jegybanknak bőséges keretei vannak, hogy a beavatkozásokat megtegyék a swap piacokon.
A következő időszakra egyértelmű az irány az alelnök szerint, hiszen: „határozott kamatemelésekkel megyünk tovább!"
Az ígértnek megfelelően emelte kedden a jegybank a kamatokat, így annak hatása a forint árfolyamára is csak mérsékelt volt az elemzők szerint.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője azt írta: a kamatemelési ciklus határozott folytatása miatt az irányadó egyhetes betéti kamat és az alapkamat az őszi hónapokig 11,75 százalékra emelkedhet, és az infláció tetőzésétől, vagy további emelkedésétől függően ezen a szinten stabilizálódhat, vagy tovább emelkedhet. A jövő év közepétől azonban az infláció várható mérséklődésének köszönhetően kamatcsökkentési ciklus kezdődhet, ami 2023 végére 8,50 százalékra, 2024 végére 4,50 százalékra mérsékelheti az alapkamatot.
Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője azt emelte ki: a keddi döntésekkel a kamatfolyosó is feljebb tolódott, az overnight betéti kamat 9,25 százalékra, az overnight és az egyhetes fedezett hitel kamata 12,25 százalékra emelkedett, vagyis az effektív és rugalmas kamatként funkcionáló egyhetes betéti kamatszint felett 250 bázispontos mozgástere maradt a jegybanknak.
Az MNB már a múlt héten jelezte, hogy keddi ülésen terítékre kerül az alapkamat és az egyhetes betéti kamatszint összezárása, így várható volt a bejelentés. A forint árfolyamában is ez látszott, csak mérsékelt forinterősödés volt 13 óra után. Az euró-forint árfolyamgrafikonján a forint szempontjából nem túl bíztató, hogy az árfolyam változásait mutató mérőszám, az RSI indikátor még mindig nem mutat túlvettséget. Meghatározó szintek találhatóak 410,22, majd 416,78 forintnál. Ezt követően a felfelé szélesedő trendcsatorna felső vonala jelenthet ellenállást, amely szerdánt pontosan 420 forintnál lesz, alul a 398,50-400,00-as tartomány képez rendkívül erős támaszt – írta.
Erősödött a forint a jegybanki kamatemelést követően
Erősödött a forint a jegybank előre jelzett kamatemelését követően; délután egy óra után az euró árfolyama 410 forint körüli szintre csökkent. A forintot 0,5-0,6 százalékkal jegyezték erősebben a kamatemelést követően. Az euró jegyzése 412,25 forinton állt a bejelentést megelőzően, majd tíz perccel azt követően 410,30 forintra csökkent. A dollár jegyzése 411,82 forintról 409,40 forintra, a svájci franké 417,87 forintról 415,40 forintra ment le. A forint az elmúlt héten árfolyammélypontot ért el a főbb devizákkal szemben az euró 417,03 forintos, a dollár 410,08 forintos, a svájci frank 421,67 forintos jegyzésén. A jegybank kamatemeléssel és újabb kamatemelésre tett jelzéssel erősítette vissza a forintot.
