Gazdaság
A következő tíz-tizenöt év a vasútról fog szólni
A kormány azon dolgozik, hogy Magyarország Közép-Európa teherfuvarozási, logisztikai és elosztó központja legyen
A kormány olyan politikát folytat, amely a tiszta, energiahatékony vasutat a jövő közlekedésének tekinti, nemcsak a személyszállításban, de az árufuvarozásban is a kötött pályának szán központi szerepet – hangsúlyozta Palkovics László.
Elmondta: a kormány hatezermilliárd forintot szán erre a következő időszakban. Ebből négyezermilliárd forintot fordít a vasúti infrastruktúra fejlesztésére és kétezermilliárdot a vasúti gördülőállomány továbbfejlesztésére. Fontos stratégiai célnak nevezte a magyar vasúti járműgyártás visszaállítását.
Kiemelte: a Nemzeti Közlekedési Központ közreműködésével az utasok igényeihez igazodó, az autózással versenyképes szolgáltatáskínálat, egységes menetrend és összehangolt tarifarendszer kialakítása a cél. Az EU-ban és Magyarországon is húszszázalékos a vasút aránya a személyforgalomban és az áruforgalomban, 2050-ig ennek minimum megduplázása a cél – hangsúlyozta.
Várhatóan 2023 elejére elkészül Magyarország új közlekedési stratégiája, amelyben 2040-ig rögzítik az ágazati célokat; a kormány július 27-én tárgyalja – és a tervek szerint el is fogadja – az új vasúti stratégiát – tájékoztatott.
A tárcavezető a Rail Cargo Hungaria Zrt. 72. Vasutasnap alkalmából rendezett ünnepségén elmondta: a kormány azon dolgozik, hogy Magyarország Közép-Európa teherfuvarozási, logisztikai és elosztó központja legyen, ehhez elengedhetetlen, hogy a lehető legnagyobb mértékben részesüljön az ország az Európa és Ázsia közötti áruforgalomból. Hozzátette: a kormány a vasút fejlesztését kiemelten kezeli, ez az évszázad a vasút évszázada lesz, erre minden esély megvan, részben a már zajló beruházásokkal, így a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztésével.
Rámutatott: a fejlesztések mellett folytatják a V0 előkészítését és tervezését. A teherforgalmi vasútvonal nyomvonaltervei készülnek, erről július 25-én tárgyal a kormány – sorolta.
Elmondta: a héten megalakították a négyoldalú koordinációs tanácsot Törökország–Szerbia–Bul-gária közlekedésért felelős minisztereivel, ami szintén azt szolgálja, hogy Magyarország megkerülhetetlen tényező legyen a régióban.
A miniszter a folyamatban lévő fejlesztések között kiemelte: a cseh NYMWAG magyar leánycége üzemet létesít Nagykanizsán, ahol vasúti teherkocsikat gyártanak, a gyártóbázis ezerötszáz dolgozót foglalkoztat majd.
Vitézy Dávid közlekedésért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a kormány célkitűzései alapján a vasúti személy- és áruszállítás teljesítménye duplázódni fog, ez minden korábbinál nagyobb nyomást helyez az ágazatra. A Budapest–Belgrád vasútvonal létrehozásával Magyarország stratégiai eszköz birtokában lesz a térségben – mondta. A szaktárca hisz abban, hogy a vasúti áruszállításnak óriási jövője van, és abban, hogy ez a legkörnyezetbarátabb, legfenntarthatóbb szállítási mód, valamint az áruszállítás nemcsak Európán és az országon belül, hanem a földrészek között is fokozottabban a vasútra fog terelődni – közölte.
Kovács Imre, a Rail Cargo Hungaria igazgatóságának elnöke jelentősnek nevezte a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztését az ágazat jövőjében, és kiemelte, hogy ezzel Budapest felkerült a kínai térképekre. Az első kínai mozdony érkezése a következő napokban várható – tette hozzá.
