Gazdaság

Nem lehet kiváltani az orosz importot

Hortay Olivér szerint a zöldtechnológiákra való áttérés arra kényszeríti majd az EU-t, hogy olyan országokkal kezdjen egyezkedni, mint Kína, Brazília vagy Dél-Afrika

Brüsszel új energiapolitikai mantrája szerint a zöldtechnológiák nemcsak a klímaváltozástól, de az orosz energiafüggőségtől is megmentenek majd minket – mondta közösségi oldalára feltöltött videójában Hortay Olivér.

Nem lehet kiváltani az orosz importot
Az unióban még mindig csak tizenöt százalék a megújulók aránya
Fotó: AFP/Frank Hoermann

Az elképzelés teljesüléséhez azonban három olyan problémát is meg kellene oldani, amikre egyelőre nincs válaszunk – nyomatékosította a Századvég Gazdaságkutató energia- és klímapolitika üzletágának vezetője.

Mint kiderült, az első kihívást az energiamixünk radikális átalakítása jelenti, vagyis, hogy milyen forrásból jutunk energiához. Az elképzelés megvalósításához nemcsak napelemek és szélerőművek telepítésére, de a háztartások fűtési rendszereinek, az iparvállalatok technológiai folyamatainak és a közlekedési eszközöknek tömeges cseréjére is szükség lenne. Az EU az elmúlt húsz évben rendkívüli erőfeszítések árán is csupán 15 százalékra tudta feltornászni a megújulók arányát, és a jelenlegi 73 százalékos szén- olaj- és gázfelhasználás ledolgozása aligha megy majd egyik napról a másikra és nem is lesz olcsó – magyarázta, majd hozzátette: különösen úgy, hogy a megújuló arány növekedésével a költségek is emelkednek. A háztartások fűtési rendszereinek átalakítása szintén időigényes folyamat.

A tapasztalatok alapján a leghatékonyabb támogatási programokkal is évente a lakásállomány legfeljebb három százaléka újítható meg. Az ipari folyamatok egy részében pedig nem áll rendelkezésre olyan technológia, ami reális alternatívát kínálna. A probléma tehát rövid távon egyszerűen nem oldható meg – nyomatékosította a szakértő.

Hortay Olivér szerint a második kihívás az ellátásbiztonság fenntartása. Az áram csak korlátozottan tárolható, a megújulók termelése pedig kiszámíthatatlan, így a nap- és szélerőművek építésével párhuzamosan a szabályozható gázerőműveket is fejleszteni kell. Kifejtette: ez az oka, hogy a megújulók terjedése mellett az elmúlt húsz évben a gázfelhasználás is növekedett az EU-ban, és hogy az új német kormány a háború előtti programjában még új gázerőművek építésével kalkulált.

A háború kirobbanásával azonban a helyzet megváltozott: Brüsszel és Németország a lehető legrövidebb idő alatt teljesen ki szeretné vezetni az orosz gázimportot. Az azonban egyelőre nem világos, hogy mivel fogják működtetni azokat az erőműveket, amik az ellátásbiztonságot garantálják. Más szóval, ha nem változtatnak az álláspontjukon, több tagállamban jelentős áramkimaradásokkal kell majd szembesülni – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Elmondta, a harmadik nehéz­séget a zöldtechnológiák nyersanyagigénye jelenti. Egy elektromos autó előállításához például nyolcszor annyi ritkaföldfém kell, mint egy hagyományos gépjárműhöz, és ugyanez igaz a hidrogénalapú megoldásokra is. Az európai fémgyártók szövetségese úgy becsüli, hogy az EU új törekvései a közösség ritkaföldfémigényét a jelenlegi 26-szorosára, lítiumigényét 35-szörösére, nikkeligényét pedig több mint kétszeresére emeli. Hangsúlyozta: „Ezeket a nyersanyagokat jelenleg Kínából, Afrikából és Oroszországból importáljuk, és az előrejelzések szerint a következő években globális kínálathiányra kell készülni belőlük.”

A napelemek több mint kilencven százalékát Kína állítja elő, így a zöldtechnológiákra való áttéréssel az EU az egyik függőségét – rendkívül drágán – egy másik függőségre cseréli le, feltéve, ha egyáltalán lesz hozzá elég alapanyaga. A tanulság tehát, hogy bár a zöldtechnológiák fontos részét képzik majd a jövő energiarendszerének, az orosz függőség problémáját rövid távon nem fogják tudni megoldani. Azok a döntéshozók, akik erre hivatkozva vezetnének be gázembargót, veszélyeztetik Európa ellátását. A jelenlegi helyzetben a tévedés olyan luxus, amit nem engedhetünk meg magunknak – zárta szavait Hortay Olivér.

Kapcsolódó írásaink

Az energia drágulása mindenre kihat

ĀA mostani helyzet annyiban speciális, hogy nem közvetlenül a háború, hanem a szankciók akadályozzák az ellátási láncokat és emelik az energiaárakat