Gazdaság
A forintárfolyam is befolyásolja az ingatlanpiacot
Az eladó otthonok iránt külföldről érdeklődők száma júniusban harminc százalékkal nőtt

„Alapvetően a klasszikus költözők, azaz a meglévő lakásukból másikba tartó eladók és vevők forintban számolnak. Eurós árral inkább a befektetők egy része vagy a külföldi tulajdonosok kalkulálnak. Emiatt leginkább az átlagosnál jóval nagyobb értékű ingatlanok, villák, nagy alapterületű belvárosi lakásoknál jellemző az eurós vételár” – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: a lakásdrágulásban elenyésző az eurós áron eladásra kínált ingatlanok szerepe, hiszen 2021-ben országos szinten a meghirdetett ingatlanok árának fél százalékát határozták meg euróban. Az euródrágulás miatt idén viszont már ennek háromszorosára, 1,5 százalékra nőtt az arányuk. Egyes ingatlanok esetében néhány hét alatt öt-tízszázalékos drágulás ment végbe forintban kifejezve.
Vannak térségek, ahol az utóbbi időszakban az országos átlagnál nagyobb mértékben nőtt az eurós eladó ingatlanok aránya – mutatott rá a szakember. A fővárosban például júniusban a kínálat 1,6 százalékát adták az eurós lakóingatlanok,
szemben a 2021-es év 0,4 százalékos arányával. A Somogy megyei kínálatban pedig 2,1 százalékot tett ki az arányuk júniusban, miközben tavaly még bőven egy százalék alatti volt ez az érték – közölte.
Az euródrágulás nyertesei azok a külföldi vevők lehetnek, akik a vételár összegét euróról váltják át forintra. Számukra ugyanis az árfolyamváltozásoknak köszönhetően néhány hét alatt tíz százalékkal csökkent az ingatlanok ára Magyarországon. Balogh László szerint ez lehet a fő magyarázat arra, hogy az Ingatlan.com-on meghirdetett eladó ingatlanok iránt külföldről érdeklődők száma júniusban harminc százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest.
Felzárkóznak a kistelepülések
Élénk lakáspiacot eredményezhet 2023-ban a lakáscélú támogatások és kedvezmények meghosszabbítása, ami a gazdasági növekedéshez is hozzájárulhat – állapította meg az Ingatlan.com előrejelzése. Bár az eredeti terv szerint az év közepéig lehetett igényelni a falusi csokot, a határidő legalább az év végéig kitolódik, ez pedig további lökést adhat az érintett kistelepülések lakáspiacának. „A 2019 közepén indult falusi csok élénkülést hozott az országos lakáspiacon addig marginális szerepet játszó településeken.
A falusi csok miatt záródik a lakáspiaci árolló. Azaz az olcsóbb ingatlanokkal rendelkező kistelepülések egyre tempósabban zárkóznak fel a nagyobb városok, köztük a megyeszékhelyek és a főváros áraihoz” – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A községekben 2017 óta 136 százalékkal emelkedtek a kínálati árak, miközben a fővárosban 89 százalékos volt az áremelkedés. Kiemelték: az is valószínűsíthető a 2023-as költségvetési tervezet lakástámogatásra szánt öszszege alapján, hogy folytatódhat az otthonfelújítási program.