Az energia drágulása mindenre kihat

A második világháború óta szinte valamennyi tartósan magas inflációs időszakot a háborúk vagy az energiaellátási problémák okozták. A háborúkkal tipikusan az a probléma, hogy a békeidőben kiépült ellátási láncok megszakadnak, a termelés akadozni kezd, és a kínálat szűkül, ami felfelé hajtja az árakat – mondta el lapunk megkeresésére Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató energia- és klímapolitika üzletágának vezetője.

Rámutatott, az energia egy központi erőforrás, ami valamennyi gazdasági tevékenységhez és a háztartások mindennapjaihoz egyaránt szükséges, így az energiaárak növekedése begyűrűzik a termelési költségekbe és a lakossági kiadásokba is, mert szinte mindennek megemeli az árát. A mostani helyzet annyiban speciális, hogy nem közvetlenül a háború, hanem a szankciók akadályozzák az ellátási láncokat és emelik az energiaárakat. Mivel azonban a szankciók a háborúra adott válaszlépéseknek tekinthetők, a jelenséget nevezhetjük háborús inflációnak.

Kérdésünkre elmondta még, Brüsszel energiaszállításokat érintő szankciós politikája nehezen magyarázható észérvekkel, mert az eddig Oroszországnak hasznot hozott, Európának pedig többletköltséget okozott. Arra a kérdésre, hogy ennek ellenére miért ragaszkodik az Európai Bizottság a szankciók további mélyítéséhez, Hortay Olivér szerint a legvalószínűbb magyarázat az, hogy a háború kirobbanását követően a brüsszeli döntéshozók olyan radikális szankciópárti politikai pozíciót vettek fel, ahonnan nincs visszaút.

A fordulathoz be kellene ismerniük, hogy az elmúlt hónapokban tett nyilatkozataik alaptalanok, és tevékenységük kontraproduktív, pedig egyértelműen látható, hogy bár a fordulat hitelességvesztést okozna, mégis ez lenne a felelős döntés, mert a jelenlegi tendenciák további költségeket okoznak majd az EU-nak úgy, hogy Oroszország pozíciója nem fog érdemben romlani – mutatott rá a szakértő.

Arról is beszélt, az importvám gondolatát a Bizottság szerencsére nem erősítette meg hivatalosan. Az intézkedés logikátlan lenne, mert azokat az országokat próbálná meg a függetlenedés irányába terelni, amelyek éppen azért kaptak mentességet az embargó alól, mert nem képesek helyettesíteni az orosz olajat. Mivel Oroszország képes eladni máshova a nyersolaját, piaci pozíciója is erősebb, így egy vám bevezetését könnyedén átháríthatná az európai vásárlókra. Az importvám következménye tehát mindössze annyi lenne, hogy az érintett tagállamokban megnőnének az üzemanyagköltségek.