Gazdaság

Az infláció miatt nem kell átdolgozni a költségvetést

A hon- és rezsivédelmi alap rögzíti a kormány céljait

Folytatta tegnap az Országgyűlés a Magyarország 2023-as pénzügyi évre vonatkozó központi költségvetésének megalapozásáról szóló előterjesztés általános vitáját.

Az infláció miatt nem kell átdolgozni a költségvetést
„Minden uniós tagállamnak kötelező középtávú költségvetést készíteni”
Fotó: MH

A háztartások és az ország védelme érdekében törvényi szinten is megalapozzák a rezsivédelmi alap és a honvédelmi alap államháztartási és költségvetés-szerkezeti szabályrendszerét. E két alap létrehozása, működtetése egyértelműen rögzíti a kormány kitűzött céljait – ismertette tegnap az Országgyűlésben a költségvetés-tervezet vitájában Banai Péter Benő (képünkön), a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.

A javaslat bővíti az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank hitelezési lehetőségeit. Érinti a módosítás az államháztartás önkormányzati alrendszerének adatszolgáltatását, és az országos nemzetiségi önkormányzatok tisztségviselőinek járó illetmények emelésére is lehetőség nyílik. A módosítások több ponton érintik az adózási szabályokat is.

Varju László, a DK vezérszónoka az emberekre mért csapásként beszélt az extraprofitadóról, amely szerinte valójában közvetett árdrágítás. A kormány olyan vállalatokat terhel ezzel az adóval, amelyek nem nyereségesek.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka szerint a kormány úgy viselkedik, mintha háborús hatás lenne a magyar gazdaságon, ami jövőre elmúlik. Már a háború előtti mutatók szerint is Európa egyik leggyorsabb inflációs növekedését produkálta Magyarország.

Vajda Zoltán, az MSZP vezérszónoka arról beszélt: a kormány makacsul ragaszkodik a költségvetés nyári elfogadásához. Felvetette, a nemzetközi környezet – a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború következményei, valamint az energiaválság – okozta bizonytalanságok mellett az is nagy kérdés, vajon megérkezik-e Magyarországra az uniótól várt negyvenmilliárd eurónyi forrás.

Banai Péter Benő zárszavában úgy értékelt: a vitában sok hozzászólás nem a képviselők előtt lévő javaslathoz, hanem magához a költségvetéshez vagy a kormány gazdaságpolitikájához kapcsolódott. Arra a kritikára, hogy a korai költségvetés-elfogadás nem segíti a kiszámíthatóságot, azt felelte, a kormány szerint a vállalkozások, a családok tervezését segíti, hogy a naptári év kezdete előtt fél évvel már tudják, milyen adószabályokkal, kiadásokkal és költségvetési forrásokkal kalkulálhatnak jövőre.

Az inflációt érintő hozzászólásokra reagálva azt mondta, az összes környező országban magasabb az infláció. Megítélése szerint a magas infláció miatt nem kell átdolgozni a költségvetést, hiszen amennyiben a bérek az inflációt meghaladó mértékben emelkednek, a fogyasztás is nőni fog, vagyis nemcsak többletkiadásokkal, hanem többletbevételekkel is számolhatnak.

Kitért többek között még arra is: Európában valóban korainak számít a magyar költségvetés elfogadása, ugyanakkor minden uniós tagállamnak kötelező középtávú költségvetést készíteni, amelynek sarokszámait több esetben már tavasszal rögzítik. w

Kapcsolódó írásaink