Brüsszel energia­politikája is súlyosbítja az élelmiszer­válságot

Naponta 15 millió cipónak megfelelő mennyiségű búzát égetnek el Európában bioüzemanyagként – állapította meg a Transport and Environment (TE) nevű környezetvédő szervezet jelentése. A TE kiemeli, a bioüzemanyagok előállításához szükséges növények termesztése már most is elfoglalja az kontinens termőföldjeinek öt százalékát. Ha az Európai Unióban húsz százalékkal csökkentenék a bioüzemanyagok előállítását, akkor annyi növényi élelmiszer-alapanyag szabadulna fel, ami képes lenne kompenzálni az Ukrajnából származó, kieső importot – állapították meg.

Ezek fényében a szervezet erkölcstelennek és cinikusnak nevezi a bioüzemanyagokat gyártó vállalatok hozzáállását, amelyek a jelenlegi helyzetet arra használják fel, hogy amellett lobbizzanak, hogy az EU az általuk előállított üzemanyagokkal váltsa ki az orosz olajimportot. Elemzésükben kiemelik, ez a gyakorlatban lehetetlen. Számításaik szerint ha Brüsszel ezt a megoldást választaná, akkor a jelenleg megművelt európai termőföldek több mint száz százalékát kellene használni az üzemanyagok alapanyagának termelésére, vagyis még további területeket kellene bevonni a művelésbe.

A TE emlékeztet, hogy a bioüzemanyagok – etanol, valamint biodízel és biogáz – előállításához vagy növényi alapanyagokra – többek között kukorica, búza – van szükség, vagy pedig növényi olajokra. Az elemzés rámutat arra is, hogy a zöldhulladék-alapú üzemanyag-termeléshez pedig nincs elég hulladék, hogy komoly alternatívája lehessen a fosszilis üzemanyagoknak.

Arra a két jelentős szempontra is kitér, miszerint az EU a bioüzemanyagok előállításához számottevő importra szorul azok alapanyagaiból, főleg a biodízel esetében, ahol nem rendelkezik jelentős hazai termeléssel. Ezen túlmenően az unió a kész bioüzemanyagokból is importra szorul, 2020-ban a biodízel 14,6 százalékát és az etanol 14,4 százalékát importálta – mutat rá a TE elemzése.

Az, hogy a bioüzemanyagok hozzájárulnak az élelmiszerárak növekedéséhez, nem példa nélküli. A Financial Times egy nemrég megjelent cikkében emlékeztetett arra, hogy a bioüzemanyagok már a 2007–2008-as pénzügyi válság idején is problémát okoztak a globális élelmiszerpiacon. A Világbank, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint akkor a bio-üzemanyagok a kukorica áremelkedését 20–50 százalékkal növelték. Az ENSZ akkori élelmiszerjogi előadója emberiség elleni bűncselekménynek nevezte a bioüzemanyagok növekvő felhasználását.

A TE nyílt levelet is írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Ebben többek között azt ajánlják az unió vezetésének, hogy Brüsszel hagyjon fel a növényi alapú bioüzemanyagok támogatásával, valamint a biogáz-előállítást korlátozzák a zöldhulladékra.