Az Oroszország elleni szankciós politika teljes tévút

A finn kutatás szerint Oroszország energiakivitelből származó bevételei jelentős mértékben, hatvan százalékkal nőttek a tavalyi értékhez képest. Ez nem meglepő, hiszen az orosz olaj, miután Nyugatról kitiltották, hamar új piacokat talált magának, méghozzá Ázsiában – derült ki a bejegyzésből. Hangsúlyozta: Németországot mint az orosz energia legnagyobb importőrét Kína váltotta fel, míg az orosz olaj egyik legdinamikusabban növekvő piacaként India tűnt fel, amely a háború kitörése óta ötszörösére növelte az Oroszországból érkező olajimportját.

Ahogy arról lapunk már korábban beszámolt, a brüsszeli embargó egyes országoknak súlyos károkat és ellátási problémákat okozna, és így az egység sérülését vonná maga után. Ennek példája, hogy Németországban már ki is hirdették a földgázellátási válsághelyzet második, riasztási fokozatát az Oroszországból érkező szállítások jelentős csökkenése miatt. A szankciók kivédése és a bevételei fenntartása érdekében Oroszország új fizetési feltételeket támasztott. Ugyanis a megszorítások belengetésére Oroszország egy technikai problémára hivatkozva megelőzte az esetleges újabb szankciós csomagot.

Robert Habeck berlini tájékoztatóján azzal vádolta Oroszországot, hogy fegyverként használja az energiát, fel akarja srófolni az árakat, és megosztottságot akar előidézni az Ukrajna mellett kiálló országok körében. Moszkva ezért csökkentette a németországi földgázexportot, ami külső sokkhatásként gázellátási zavart okoz. A piac még képes a zavar kezelésére, az ellátás így is biztosított, de ha még nem is érzik, gázválságban vannak. Márciusban a német gazdasági miniszter kijelentette, hogy Németország felkészült az orosz gázszállítások leállítására. A nyilatkozat és a brüsszeli szankciók lebegtetése rekordmagasra emelte a gázárakat.

Orbán Balázs elmondása szerint annak, hogy az orosz energiahordozókat miért lehet máshol eladni, egyszerű a magyarázata. Az orosz Ural típusú olaj hordónkénti ára harminc dollár körül alakul, míg az északi-tengeri, Brent típusú olaj ennek akár négyszeresébe is kerülhet a nemzetközi piacokon. Kifejtette: míg a nyugati országok lemondtak az olcsó orosz olajról, az ázsiai országok kapva kapnak a lehetőségen, hogy felvásárolják ezeket a készleteket.

Egyre egyértelműbbé válik tehát, hogy az Oroszország elleni szankciós politika teljes tévút: az orosz bevételeket nem csökkenti, Európának azonban az egekbe emelkedett energiaárakkal kell szembenéznie.