Gazdaság

A jegybank 185 bázisponttal emelte az alapkamatot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén.

A jegybank 185 bázisponttal emelte az alapkamatot
Az alapkamat emeléséről döntött az MNB
Fotó: MH

A kamatfolyosó két széle 135 bázisponttal nőtt, az overnight betét kamata 7,25 százalék, a fedezett hitel kamata 10,25 százalék lett.

A megnövekedett kihívások miatt szükség van arra, hogy az alapkamat és a jegybanki betéti kamat összezárjon, ez csütörtökön megtörténik - jelentette be Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke online háttérbeszélgetésen kedden Budapesten.

Előrevetítette: az összezárás második lépése a csütörtöki betéti tenderen fog bekövetkezni, amikor az egyhetes betéti kamat is az alapkamat szintjére emelkedik. (A múlt heti tenderen 7,25 százalék volt a meghirdetett kamat).

Az MNB továbbra is készen áll arra, hogy az egyhetes betéti eszköz kamatával rugalmasan reagáljon, amennyiben ezt rövidtávú pénzpiaci mozgások indokolják - hangsúlyozta.

Amennyiben a jegybank változtatni fog az egyhetes betéti rátán, az a lépés a rá következő kamatdöntő ülésen beépül az alapkamat szintjébe - húzta alá utalva arra, hogy az összezárás a monetáris politika tartós eleme lesz.

Virág Barnabás elmondta, hogy a jegybank a devizalikviditást nyújtó swapeszköz használatát júliustól kiterjeszti és negyedéven belül is alkalmazza. A lépéssel az MNB szűkíti a bankrendszer többlet-likviditását, ezáltal is biztosítva a monetáris kondíciók szigorítását - magyarázta a tanács döntését.

A swappiac a monetáris transzmisszió kiemelten fontos részpiaca; azt szeretnék elérni, hogy a swappiac folyamatosan igazodjon az irányadó kamathoz. Az elmúlt években voltak olyan időszakok, amikor ez nem történt meg - tette hozzá.

Az alelnök úgy fogalmazott, hogy döntéseiket "110 százalékban" az infláció elleni küzdelemre összpontosítják, "ez az egyetlen fókusza a monetáris politikának jelenleg". Az inflációs várakozások horgonyzása és a másodkörös inflációs hatások elkerülése kulcskérdés - összegezte.

Az MNB a monetáris szigorítást "kitartóan és határozottan" folytatni fogja addig, amíg az infláció tetőzése nem körvonalazódik - mutatott rá.

Az új inflációs jelentésről beszélve az alelnök megjegyezte, hogy júniusban is magas átárazásokra számítanak, fordulat az őszi hónapokban várható, a mérséklődés folyamata várhatóan lassú lesz. Az infláció az év második felében is kétszemjegyű maradhat - ismertette.

A megemelt előrejelzés alapján idén éves szinten átlagosan 11,0-12,6 százalék közötti infláció várható, jövőre pedig 6,8-9,2 százalék lehet a mutató, a 3 százalékos cél elérése 2024-re tolódott.

Virág Barnabás szerint kiemelten fontos, hogy a monetáris politika és a fiskális politika összhangban legyen. A bejelentett kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a költségvetés egyensúlya a nyári hónapoktól javuló pályára áll - jelezte.

Megismételte, hogy minden rendelkezésre álló információjuk alapján a megállapodás az Európai Unióval megtörténik a helyreállítási alap kérdésében.

Beszélt arról is továbbá, hogy a gazdasági növekedés a romló külső konjunktúra mellett kedvezően alakul idén, a GDP ebben az évben 4,5-5 százalék lehet. A jövő évi növekedési előrejelzést azonban lefelé módosították 2,0-3,0 százalékra a korábban várt 4,0-5,0 százalék helyett.

Felülmúlta a várakozásokat a kamatemelés mértéke

Jelentősen felülmúlta a kamatemelés mértéke a piaci várakozásokat - reagáltak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntésére a nyilatkozó szakértők.  

A testület 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A kamatfolyosó két széle 135 bázisponttal nőtt, az egynapos betét kamata 7,25 százalék, a fedezett hitel kamata 10,25 százalék lett.

A Magyar Bankholding vezető elemzőjének várakozása szerint az alapkamat 8,5 százalékon tetőzhet, majd 2023 végére 7,0 százalékig mérséklődhet. Suppan Gergely hozzátette, hogy az infláció világszerte magas, főképp a megélhetéshez szükséges áru drágul, így a vásárlóerő visszaesése önmagában is fékezni fogja a gazdaságokat, vagyis tartózkodni kell a monetáris kondíciók túlszigorításától.

A jegybankok a kínálati ársokkot nem is igazán tudják befolyásolni, legfontosabb céljuk inkább a másodkörös hatások kiszűrése, az inflációs várakozások lehorgonyzása, az ár-bér spirál megelőzése lehet - hangsúlyozta.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezető szakértője szerint a magas infláció és a forint gyengülése egyaránt indokolta a kamatok módosítását. Isépy Tamás szerint a nemzetközi trendeknek megfelelő, rendkívüli mértékű kamatemelést az új jegybanki előrejelzésben szereplő, az eddig jelzettnél magasabb inflációs pálya indokolja elsősorban, ami a háborús folyamatokból, illetve a nyersanyag- és energiaárak alakulásából fakad.

A Századvég szakértője a jegybank közleményéből kiemelte, hogy az alapkamat és az irányadó egyhetes betéti kamat azonos szintre kerül. Monetáris szigorításra ezután is szükség lehet, ezért a kamatemelések az év hátralévő részében folytatódhatnak - tette hozzá.

Az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szintén meglepetésként írt a kamatemelés mértékéről, de megjegyezte, hogy az MNB döntése nem példa nélküli. Az Egyesült Államokban már két hete jelentős, 75 bázispontos módosítást jelentettek be, az Európai Központi Bank pedig, amely utoljára 11 éve növelt kamatot, a következő hónapban dönthet ugyanígy - tette hozzá Varga Zoltán.

Az Erste makrogazdasági elemzője értékelésében úgy fogalmazott, hogy az egyhetes betéti ráta és az alapkamat azonos szintre emelésével a piaci szereplők könnyebben követhetik a monetáris politika alakulását. Nagy János kiemelte a swapeszközök alkalmazásának kiterjesztését is, a változtatás segítheti a bankrendszerben lévő többletlikviditás kiaknázását - írta.

Londoni elemzők 10 százalék felett tetőző MNB-alapkamatot várnak az év végére

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja kedd esti helyzetértékelésében azt emelte ki, hogy a magyar jegybank a kamatdöntésről kiadott közleményében a korábbiakkal ellentétben már nem használta a fokozatos szigorítási ütemre utaló kitételt.

A ház elemzői szerint ez arra vall, hogy változás történt az MNB reagáló funkciójában, és a magyar gazdaság növekedési dinamikája a korábbiaknál hátrébb került a fontossági sorrendben.

A Morgan Stanley londoni elemzői közölték: mindezek alapján - és figyelembe véve az inflációs előrejelzés emelését is - az általuk eddig várt 8,90 százalékról 10,00 százalékra módosították az idei harmadik negyedév végére szóló kamatprognózisukat.

A ház nem zárja ki, hogy az MNB az infláció stabilizációja esetén szeptemberben fontolóra veszi a szigorítási ciklus befejezését.

A Morgan Stanley szakértői szerint ugyanakkor magas annak a valószínűsége, hogy a magyar jegybank még októberben is végrehajt egy 25 bázispontos kamatemelést, és így az alapkamat 10,25 százalékon tetőzhet az idei negyedik negyedévben.

A cég eredeti előrejelzését 135 bázisponttal meghaladó új kamatemelési prognózis a Morgan Stanley szerint csak marginális lefelé ható nyomást gyakorol a magyar hazai össztermék (GDP) növekedési dinamikájára, mivel a jelzáloghitel-kamatokra megállapított felső korlát továbbra is visszafogja a monetáris politikából a háztartások költségvetésére átszűrődő transzmissziós hatást.

A ház londoni elemzőinek várakozása szerint ugyanakkor 2023-ban már meredekebb ütemben lassul a hazai kereslet, és ez viszonylag gyorsan magával húzza lefelé az inflációt.

A Morgan Stanley elemzői szerint ennek alapján 2023 közepétől lehetővé válik az MNB számára egy enyhítési ciklus elkezdése. A cég keddi előrejelzése szerint mindezt egybevetve a jövő év végéig 7,50 százalékra, vagyis 275 bázisponttal csökkenhet a magyar jegybank alapkamata.

Ez is jelentősen korrigált előrejelzés: a ház eddig 2023 negyedik negyedévére valószínűsítette az MNB enyhítési ciklusának kezdetét, és jövőre csak 90 bázispontos kamatcsökkentéssel számolt.

Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja kedd esti helyzetértékelésében hangsúlyozta, hogy a forintra változatlanul számos tényező gyakorol nyomást, köztük a magyar folyómérleg-egyenleg hiányának növekedése, a globális kamatkörnyezet szigorodása, valamint a befektetők kockázatvállalási hangulatának romlása.

A cég várakozása szerint mindezek alapján az MNB agresszív ütemben folytatja monetáris politikájának szigorítását, és az idei év végéig 10,50 százalékra emeli alapkamatát.

A Capital Economics elemzői felidézik, hogy eddigi prognózisuk 8,20 százalékon tetőző MNB-alapkamatot valószínűsített 2022-re.
 

Kapcsolódó írásaink