Gazdaság

A háború miatt romlott a konjunktúraérzet

A Századvég csütörtöki közleményében kiemelte, szemben az előző havival, a változás mértéke most a vállalatoknál volt nagyobb, azaz a vállalkozások vezetői is egyre inkább kezdik érezni a háború és a szankciók hatását. A háztartások esetében legnagyobb mértékben az infláció, míg a vállalkozásoknál az energiaárak növekedése, a gyenge forintárfolyam, illetve az ellátási láncok szakadozása jelent problémát - írják a közleményben.

A háború miatt romlott a konjunktúraérzet
Képünk illusztráció
Fotó: Freepik

A Századvég hangsúlyozta, a konjunktúraérzet javulásához a háború befejezése és a gazdaságnak ártó szankciókkal kapcsolatos kockázat megszűnése kellene, valamint a forint erősödése, és így az infláció normalizálódása.

A Századvég kutatásának eredményei
A Századvég kutatásának eredményei
Fotó: Századvég

A közleményben részletezték, hogy a lakossági konjunktúraindex mind a négy alindexe romlott kis mértékben júniusban az előző hónaphoz képest. A foglalkoztatás mutatója 0,2 ponttal, 4,6-ről 4,4-re csökkent, ami azt jelenti, hogy a háború ellenére is inkább kedvező a munkaerőpiac megítélése.

A Századvég kutatásának eredményei
A Századvég kutatásának eredményei
Fotó: Századvég

A háború legkedvezőtlenebbül érinti a már előtte is gyenge inflációs érzékelést, ennek mutatója mínusz 81,2-ről mínusz 83,6-re esett vissza. A gazdasági környezet alindexe mínusz 19,9-ről mínusz 21,6-re, míg az anyagi helyzeté mínusz 11,2-ről mínusz 13,3-re romlott.

Kiemelték, az elmúlt havi felmérésben leginkább a gazdasági helyzet következő egyéves megítélése vált kedvezőtlenebbé, most a legnagyobb módosulás az elmúlt 1 év gazdasági helyzetének megítélésében történt. Azok aránya, akik szerint a gazdasági helyzet az elmúlt 1 évben jelentősen romlott 33,4 százalékról 36,0 százalékra, míg akik szerint kismértékben romlott 21,9 százalékról 24,5 százalékra emelkedett. A változatlan helyzetet érzékelők mértéke 0,9 százalékponttal 13,9 százalékra csökkent, míg kismértékű javulást 15,9 százalék helyett 17,4 százalék, jelentős javulást pedig az előző havi 10,8 százalék után 6,4 százalék tapasztalt.

Kedvező irányba módosult az állásvesztéstől való félelem az előző hónaphoz képest. Azok aránya, akik egyáltalán nem tartanak munkájuk következő 6 hónapban történő elvesztésétől, 54,1 százalékról 56,2 százalékra nőtt, míg az inkább nem tart tőle lehetőséget jelölőké 18,7 százalékról 19,6 százalékra emelkedett. Ugyanakkor 12,7 százalék (májusban 16,6 százalék) inkább, míg 9,7 százalék (májusban 9,2 százalék) nagyon tart attól, hogy ő vagy valamely családtagja elveszíti állását - írja a Századvég közleményében.

A vállalati felmérésben mind a négy alindex kedvezőtlenebbé vált az előző hónaphoz képest. A gazdasági környezet alindexe mínusz 22,0-ről mínusz 28,8-re gyengült, így továbbra is ez a legalacsonyabb a négy alindex közül. Hasonló szinten áll az iparági és a termelési környezet megítélése, az előbbi mínusz 4,3-ről mínusz 8,9-re, míg az utóbbi mínusz 4,5-ről mínusz 9,0-re módosult. Az üzleti környezet megítélése mínusz 12,1-ről mínusz 19,8-re mérséklődött.

A Századvég kutatásának eredményei
A Századvég kutatásának eredményei
Fotó: Századvég

A Századvég közleménye szerint háztartásokhoz hasonlóan a vállalatoknál is legnagyobb változás az elmúlt egy év gazdasági helyzetének megítélésében történt. A jelentősen romló lehetőséget megjelölők aránya 27,0 százalékról 32,8 százalékra, míg a kismértékben romló lehetőséget választóké 33,2 százalékról 35,9 százalékra emelkedett. Az előző havi 13,5 százalék után 11,2 százalék gondolja úgy, hogy a gazdasági helyzet nem változott, míg kismértékű javulást az előző havi 17,1 százalék után 14,3 százalék, jelentős javulást pedig 7,0 százalék helyett 4,2 százalék tapasztalt.

A Századvég kutatásának eredményei
A Századvég kutatásának eredményei
Fotó: Századvég

Negatívan alakultak az üzleti környezettel kapcsolatos várakozások is: azok aránya, akik az üzleti környezet jelentős romlására számítanak, 11,5 százalékról 13,7 százalékra, míg azoké, akik kismértékű romlást várnak, 27,5 százalékról 34,4 százalékra emelkedett. Az előző havi 32,6 százalék helyett 27,4 százalék vár változatlanságot, míg a kismértékű javulást várók aránya 23,0 százalékról 19,0 százalékra, a jelentős javulást váróké pedig 3,1 százalékról 1,8 százalékra mérséklődött - tájékoztatott a Századvég.
 

Kapcsolódó írásaink