Gazdaság
A háztartásokat jobban aggasztja a háborús bizonytalanság
A lakossági konjunktúraindex mind a négy alindexe visszaesett az előző havi értékhez képest. A csökkenés mértékében nem volt jelentős eltérés az egyes indexek között. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi +9,7-ről +4,6-re mérséklődött.
A háztartások legnegatívabban az inflációs folyamatokat ítélik meg, ennek alindexe –76,3-ről –81,2-re csökkent. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –12,3 pontos értékről –19,9-re módosult, míg az anyagi helyzeté –5,9-ről –11,2-re.
A lakossági konjunktúraindex mind a négy alindexe visszaesett az előző havi értékhez képest. A csökkenés mértékében nem volt jelentős eltérés az egyes indexek között. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi +9,7-ről +4,6-re mérséklődött.
A háztartások legnegatívabban az inflációs folyamatokat ítélik meg, ennek alindexe –76,3-ről –81,2-re csökkent. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –12,3 pontos értékről –19,9-re módosult, míg az anyagi helyzeté –5,9-ről –11,2-re.
A vállalati felmérés esetében szintén mind a négy alindex értéke kedvezőtlenebbé vált az előző hónaphoz képest. A gazdasági környezet mutatója az előző havi –20,2-ről –22,0-re, az iparági környezeté +0,4-ről –4,3-re, a termelési környezeté –3,0-ról –4,5-re, míg az üzleti környezeté –8,9-ről –12,1-re módosult.
Míg a háztartások inkább a jövő gazdasági folyamataival kapcsolatban lettek pesszimistábbak, addig a vállalkozások esetében inkább a múlttal kapcsolatos megítélés romlott, melyben nagy szerepet játszhatott az energiaárak, illetve az alapanyagárak nemzetközi szinten is tapasztalt növekedése, valamint az infláció.
Az elmúlt 1 évben a gazdasági helyzetben jelentős romlást az áprilisi 25,5 százalék helyett 27,0 százalék, kismértékű romlást pedig 28,2 százalék helyett 33,2 százalék tapasztalt. Az áprilisi 15,9 százalék után 13,5 százalék érzett változatlan gazdasági helyzetet, míg a kismértékű javulást tapasztalók aránya 19,8 százalékról 17,1 százalékra, a jelentős javulást érzékelőké pedig 8,1 százalékról 7,0 százalékra mérséklődött.
Javulás tapasztalható ugyanakkor a vállalkozások innovációs terveiben. 44,9 százalékról 39,4 százalékra csökkent azok aránya, akik biztosan nem hajtanak végre innovációt a következő 1 évben. A valószínűleg nem válaszlehetőséget választók aránya alig változott, 22,0 százalékot tett ki, míg az inkább nem lehetőséget az előző havi 8,6 százalék után 12,2 százalék választotta.
Az inkább végrehajt innovációt válaszlehetőséget a vállalkozások 7,8 százaléka (áprilisban 8,4 százalék), a valószínűleg végrehajt opciót 11,7 százalék (áprilisban 8,7 százalék), míg a biztosan végrehajt lehetőséget 5,5 százalék (áprilisban 7,3 százalék) jelölte meg.
A konjunktúraindexről
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
