Külföld

A közvélemény békét és kompromisszumot sürget

A magyarok 83 százaléka a béke érdekében mielőbbi tárgyalást és kompromisszum elérését sürgeti az orosz–ukrán háborúban, ugyanakkor a döntő többség úgy látja, hogy az érintett felek nem a békekötésben érdekeltek – állapítható meg a Századvég júniusi felméréséből. A közvélemény-kutatás az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos lakossági véleményeket vizsgálta.

A közvélemény békét és kompromisszumot sürget
Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök
Fotó: AFP/Tiziana FABI, ludovic MARI

A felmérés rámutat arra, hogy a fegyveres konfliktusban közvetlenül vagy közvetve érintett politikusok megítélése – a májusi adatokhoz viszonyítva – romló tendenciát mutat.

A kutatás szerint a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről kedvezőtlenül vélekedők aránya májusról júniusra 65-ről 68 százalékra nőtt, míg Joe Biden amerikai elnök esetében 62-ről 64 százalékra emelkedett.

Fontos kiemelni, hogy Zelenszkij és stábja a közelmúltban több alkalommal is bírálták Magyarországot, amely szerepet játszhatott az ukrán elnök népszerűségvesztésében (többek között Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára azzal vádolta hazánkat, hogy területi igényei vannak Ukrajnával szemben, majd megfenyegette Magyarországot, valamint Zelenszkij kifogásolta, hogy a magyar kormány mentességért küzdött Brüsszel olajembargós javaslata kapcsán).

A Vlagyimir Putyinról negatív véleményt megfogalmazók tábora a vizsgált időszakban nem változott, májusban és júniusban egyaránt a megkérdezettek 72-72 százaléka tartozott ebbe a csoportba.

A Századvég – júniusban először – az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen megítélését is megvizsgálta. Ennek fényében kijelenthető, hogy a magyarok közel fele (49 százaléka) kedvezőtlenül viszonyul von der Leyen személyéhez, míg a politikusról pozitívan vélekedők aránya 33 százalékra tehető. A Bizottság elnökének kedvezőtlen hazai megítélése – egyebek mellett – arra vezethető vissza, hogy az orosz–ukrán háború okozta szorongatott helyzet ellenére is bejelentette, hogy Brüsszel megindítja az egyes uniós források befagyasztását lehetővé tévő jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben - írja a Századvég.

A Századvég felmérésének eredményei
A Századvég felmérésének eredményei
Fotó: Századvég

A kutatásból kiderül: a magyar lakosság erős békepártiságát mutatja, hogy a megkérdezettek több mint négyötöde (83 százaléka) úgy gondolja, hogy a háborúban érintett országoknak azonnal tárgyalóasztalhoz kellene ülniük és kompromisszumot kellene kötniük,ezzel szemben mindössze 15 százalékuk látja úgy, hogy nincs helye kompromisszumos megoldásnak, illetve csak akkor lehet béke, ha Oroszország veszít és minden ukrán területről kivonul.

A Századvég felmérésének eredményei
A Századvég felmérésének eredményei
Fotó: Századvég

A felmérés rávilágít ugyanakkor arra, hogy a válaszadók közel háromnegyede (74 százaléka) az orosz–ukrán háború elhúzódására számít, és 22 százalékuk tartja valószínűnek a konfliktus közeljövőben történő lezárását. Érdekesség, hogy májusban még 8 százalékponttal alacsonyabb (66 százalék) volt a háború hosszabb időre történő elhúzódására számítók aránya. 

A Századvég felmérésének eredményei
A Századvég felmérésének eredményei
Fotó: Századvég

Ezzel összefüggésben megállapítható, hogy a magyarok szerint az orosz–ukrán konfliktusban érintett politikusok elsősorban nem a béke előmozdítására törekednek. Ennek megfelelően Vlagyimir Putyin esetében a megkérdezettek 72 százaléka, Volodimir Zelenszkij tekintetében 57 százalékuk gondolja úgy, hogy ezek a politikai vezetők összességében inkább a háború oldalán állnak a béke megteremtése helyett. Joe Bidenről a válaszadók 61 százaléka véli úgy, hogy összességében az orosz–ukrán háború folytatásában érdekelt. Fontos kiemelni azonban, hogy a magyarok 83 százaléka szerint Orbán Viktor miniszterelnök inkább a béke megteremtésének oldalán áll.

Kapcsolódó írásaink