Szokatlan módszerekre van szükség az infláció ellen

Az árstopok meghosszabbítása nem volt meglepetés, különösen a hatósági energiaárak esetében (bár ezt meghosszabbítani sem kellett, mivel határozatlan ideig van érvényben), hiszen ennek fedezésére került kivetésre az extraprofit-adó, valamint kerülnek lefaragásra egyes kormányzati kiadások – magyarázta lapunknak Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője.

Elmondása szerint a világpiaci energiaárak alakulásából és a hónapról hónapra növekvő inflációból jól látható, hogy a tét nem kicsi, ugyanis az üzemanyagok ársapkájának elengedése vagy a hatósági energiaárak megszüntetése jelentősen növelné az egyébként sem alacsony inflációt és így a családok egy részét nagyon nehéz helyzetbe hozná, míg más részénél „csak” vissza kellene vágni a kiadásokat, azaz csökkenne az ország gazdasági teljesítménye. Ennél talán kisebb a jelentősége a 6 alapvető élelmiszer árstopjának, hiszen ezek súlya a fogyasztói kosárban alacsonyabb, bár természetesen a pénztárcánk ennek az elengedését is megérezné, de ha tippelni kellene, akkor ennek megszüntetését várnánk először – magyarázta a szakértő.

Egy mindenesetre biztos: ha nem lennének az árstopok, az infláció még a mostaninál is érdemben nagyobb lenne, 1-2 hónapon belül vélhetően megközelítené a húszszázalékos szintet is Regős Gábor szerint. Kifejtette: természetesen az árstopok esetében figyelni kell a másik oldalt, vagyis hogy ki fizeti a révészt. A háztartási energia esetében láthattuk, hogy ez az államnak jelent nagymértékű pluszkiadást – tette hozzá. Mint kiderült, az üzemanyagárak esetében a Mol és a kiskereskedők viselik a terhet: ez a Mol számára vállalhatónak tűnik, amíg az orosz olaj beszerezhető, ugyanakkor a kiskereskedők, illetve azon belül a kiskutak esetében figyelni kell arra, hogy a kedvezmények elegendők legyenek a működéshez.

Az alapvető élelmiszerek esetében az a fontos, hogy az ne legyen túl nagy teher a termelők számára, azaz fenn tudják tartani működésüket.

Aminek a meghosszabbítása kérdésesebb volt, az a hiteltörlesztési moratórium, illetve a kamatstop. Mindkét esetben egyaránt vannak előnyei és hátrányai a hosszabbításnak – nyomatékosította Regős Gábor. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a hiteltörlesztési moratórium már most is a korábbinál szűkebb körre vonatkozik: azokra, akiknél a kormányzat leginkább tart a bedőléstől, és így makrogazdasági szinten is károk keletkezhetnének. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni azt is, hogy a hiteleket előbb-utóbb vissza kell fizetni, és a moratóriumban lévők tartozása egyre csak nő, mivel az a kamat mértékével folyamatosan emelkedik. Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy aki tud, az fizessen.

A szakértő érdekes kettősséget lát a kamatstopnál is: a jegybanki vezetés korábban számtalanszor hangsúlyozta, hogy hitelt fix kamatozáson ajánlott felvenni, még akkor is, ha ez rövid távon drágább, mert az alacsony kamatok nem tudnak fennmaradni a végtelenségig – bár ennyire gyors inflációra és így kamatemelkedésre senki nem számított. Ugyanakkor az is igaz, hogy sokaknak még régi forintosított devizahitele van, így esetükben a kamatstop sokkal inkább indokolható, a változó kamatozású hitelért ők nem tehetők felelőssé.

Összességében a kormányzat döntéséből látszik, hogy békeidőben szokatlan módszerekkel próbálja fékezni az inflációt, javítva ezzel a háztartások jövedelmi helyzetét és csökkenteni a pénzügyi stabilitási kockázatokat – vélekedett Regős Gábor.