Gazdaság

Az intézmények meg tudták tartani stabilitásukat

A biztosítók bevétele tíz százalékkal gyarapodott, ezúttal az életág, főleg a nyugdíjbiztosítások

A járvány hatásai ellenére nőtt az intézményi befektetői szektor – biztosítók, pénztárak, tőkepiac. A növekedést segítette, hogy a háztartások vagyona is jelentősen gyarapodott ebben az időszakban.

Az intézmények meg tudták tartani stabilitásukat
Az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak tagbefizetései megnövekedtek
Fotó: MH

Ezzel együtt már az év során jelentkező és 2022 első negyedévében erősödő volatilitási kockázatokkal és eszközleértékelődéssel kellett szembesülniük az intézményeknek, amelyek meg tudták őrizni stabilitásukat – derül ki az MNB friss Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentéséből. A magyar háztartások bruttó vagyona (eszközök és lakásállomány) 2021-ben 14,5 százalékkal nőtt, ezen belül csaknem ugyanilyen mértékű a bővülés a pénzügyi eszközöknél. Az intézményi befektetők által kezelt vagyon GDP-arányosan viszont továbbra is elmarad az uniós átlagétól – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentésében, amely kitér a közvetítők és pénzügyi vállalkozások kockázataira is

A biztosítók díjbevétele tavaly 10,4 százalékkal gyarapodott, ezúttal az életág, ezen belül is a nyugdíj- és kockázati jellegű biztosítások teljesítettek jól. Ezzel a szektor mérete elérte az MNB jövőképében meghatározott értéket, GDP-arányosan azonban elmaradt a felzárkózási pályától. A rendszeres díjas állomány is nőtt, az egyszeri és eseti díjas szerződések volumene jelentősen emelkedett.

A nem élet ág növekedésének motorjai – az elmúlt évekkel ellentétben – ezúttal nem a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb), hanem a vállalati vagyonbiztosítások, CASCO és az egyéb ágazatok voltak. A kgfb nyereségessége elsősorban a járvány miatti kedvező kárhányad révén javult, az inflációs várakozások azonban ronthatják a pozícióját.

A biztosítási piac összesített nyeresége továbbra is kiemelkedőnek számít, de egészségesebb szerkezetben, mint korábban. Az orosz–ukrán kitettségek nem jelentősek, a szektor tőkefeltöltöttsége azonban kétszáz százalék alá csökkent, elsősorban a hozamgörbe-emelkedés, eszközleértékelődés következtében. Ezzel együtt az egyedi intézmények egyike sem esett az MNB által elvárt – volatilitási tőkepufferrel megemelt – szint alá.

Az önkéntes (nyugdíj-, egészség-, önsegélyező) pénztárak vagyona meghaladta az ezernyolcszázmilliárd, míg a tagdíjbevételek megközelítették a százhetvenötmilliárd forintot. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál az egyéni és munkáltatói tagdíjbefizetések mértéke is nőtt, összességében 116 milliárd forintra. Tavalyi – a korábbi évekhez képest alacsonynak számító – 2,6 százalékos nettó átlaghozamuk túlnyomórészt a kötvényleértékelődésekkel magyarázható, miközben a szektor tíz-, tizenöt éves átlagos reálhozama a kettő és négy százalék közötti sávban alakul.

A biztosításközvetítői piacon tavaly főképp az életbiztosítások közvetítéséből származó bevételek „húzták fel” a szektort, szerényebb nemélet-bővüléssel. A pénzpiaci közvetítők által forgalmazott hitel- és lízingtermékek volumene bő 1100 milliárd forintra nőtt, amelyen belül a lakossági közvetített hitelek harminc százaléka államilag támogatott volt 2021-ben.

A nem bankcsoporti pénzügyi vállalkozások által kezelt portfólió – egy év megtorpanás után – dinamikusan nőtt tavaly. Különösen a vállalati hitelezés és a gépjárműlízing teljesített kiemelkedően, miközben csökkent a követeléskezelésre vásárolt állomány. A szektor kiugró, 29 százalékos ROE-val zárt (sajáttőke-arányos megtérülés), a nem fizető állomány csökken, ugyanakkor a saját tőkéhez képest egyre nagyobb arányban vesz igénybe idegen forrást a finanszírozáshoz.

Kapcsolódó írásaink