Felbolygatta a háború a kőolajpiacot

Mint kiderült: az északi-tengeri, Brent típusú nyerskőolaj ára meredeken emelkedett az elmúlt hónapokban, amíg a háború kitörése előtti napon még 96,6 dollár volt a hordónkénti ára, a legfrissebb, június 10-i adatok szerint már 123,7 dollárnál járt a jegyzés, azaz majd harminc százalékkal drágult a két időpont között.

Ezzel szemben az Ural típusú olaj hordónkénti ára ellentétes utat járt be: míg február 23-án még 95 dollár kértek egy hordóért, addig június 10-én már csak 89,3 dollárt. Ez hatszázalékos árcsökkenést jelent. Igaz, az elmúlt hetekben itt is inkább egy emelkedő trend rajzolódott ki, bár kevésbé egyértelmű, mint a Brent esetében, hiszen például az utolsó két-három napban csökkent az árfolyam – tették hozzá.

Hangsúlyozták: a két típusú nyerskőolaj piacán tapasztalható árkülönbség jelentős mértékben nőtt, hiszen míg február 23-án a Brentet még alig 1,64 dollárral adták drágábban, addig június 10-ére az árkülönbség 34,4 dollárra hízott. Ez csaknem 21-szeres növekedés, az árkülönbözet eléri az Ural nyerskőolaj árának harmadát, a Brent esetében pedig a negyedét.

Ez teremtett lehetőséget arra, hogy egyes cégek extraprofitra tegyenek szert, hiszen az olajipari vállalatok egy része a finomított olajtermékeik árait a Brent nyersolaj jegyzéséhez kötik, annak ellenére is, hogy a termelésükhöz a Brentnél olcsóbb nyersolajat is használhatnak. Hangsúlyozták: erre példa a hazai Mol, ahol a finomításhoz nagyobbrészt az orosz Ural nyersolajat használják, így miután a békeidőkben jellemző hordónkénti öt dollár Ural–Brent-árkülönbség hirtelen 30–35 dollárra emelkedett, az jelentős extrabevételt generál.