Rögzített árak nélkül megugranának a költségek

A közelmúltban több baloldali politikus és véleményformáló tüntette fel pozitív színben Brüsszel energiaembargós javaslatait – írta pénteken a Századvég Konjunktúrakutató. Emlékeztettek, Fekete-Győr András, a Momentum frakcióvezetője kifejtette, hogy amennyiben a baloldal kormányozna, akkor Magyarország – a bolgár példát követve – „mindenképpen csatlakozott volna az olajembargóhoz”.

A Párbeszéd frakcióvezetője, Tordai Bence a magyar kormány törekvéseit az olajembargó alóli mentesség elérésére úgy értelmezte, hogy a kormányzat „12 év bűnös tétlenség után, a magyar embereket túszul ejtve zsarolja az uniót”. Egyebek mellett az összefogott baloldali tömb egykori kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter korábban kijelentette, hogy „A rezsicsökkentésnek azt a formáját, amit Orbán Viktor kitalált, azt nem szeretnénk fenntartani”, míg az üzemanyagárstopot „elhibázott megoldásnak” titulálta. Ehhez hasonlóan Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök a rezsicsökkentést 2014-ben egyszerűen „hülyeségnek” nevezte.

Amennyiben kivezetésre kerülnének a hatóságilag rögzített rezsiárak, akkor a villamosenergia-tarifák a jelenlegi több mint háromszorosára, míg a földgázszolgáltatások ára az öt és félszeresére emelkedne. A piaci árak bevezetése így összesen négy és fél­szeres költségnövekedéshez vezetne egy átlagos magyar háztartásban. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy – rezsicsökkentés nélkül – egy átlagos magyar háztartás kilencezer forintos villamosenergia-kiadása harmincezer forintra, míg a 13 ezer forintos földgázszámlája 71 ezer forintra nőne.

Így összesen a rezsiszámla havi 22 ezer forintról 101 ezer forintra emelkedne, ami havonta 79 ezer, éves szinten több mint 948 ezer forint többletköltséget okozna egy átlagos magyar háztartásnak. Hangsúlyoznunk kell továbbá, hogy a rezsi piaci árazásával járó többletköltségen felül – amennyiben az olajembargó hatásaként a benzin és gázolaj esetében sem érvényesülhetne a hatósági ársapka – a magyaroknak júniusban a 76 literes, átlagos havi üzemanyag-fogyasztásukból kiindulva átlagosan 21 ezer forinttal kellene többet fizetniük az üzemanyagért – derült ki a Századvég összegzéséből.

A háztartások energiafogyasztását nagymértékben befolyásolja az egy fedél alatt élők száma, ugyanis minél többen alkotnak egy háztartást, annál nagyobb az energiafogyasztás mind a villamosenergia, mind a földgáz tekintetében. A piaci árak bevezetése okozta árnövekedés így fokozottan hátrányos lenne a családos és különösen a nagycsaládos háztartásokra nézve. Egy nyolcfős nagycsalád 132 ezer forinttal fizetne többet havonta a Századvég számításai szerint a rezsicsökkentésben garantált tarifákhoz képest.