Egyszerre védelmező és ösztönző a 2023-as büdzsé tervezete

Az elhúzódó orosz–ukrán háború és a brüsszeli szankciós politika kiszámíthatatlan világgazdasági környezetet teremtett. A kormány célja Magyarország stabilitásának megőrzése, a rezsicsökkentés, a családtámogatások, a nyugdíjak védelme mellett is a fegyelmezett költségvetési politika fenntartása – közölte tegnap a Pénzügyminisztérium.

Május végéig az államháztartás központi alrendszere 2737,0 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2879,0 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 150,6 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 8,6 milliárd forintos hiányt értek el.

A költségvetési kiadások közül kiemelendő, hogy a nyugellátásokra és a gyógyító–megelőző ellátásra fordított összegek meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést: nyugellátásokra 2021,5 milliárd forintot, a gyógyító–megelőző ellátásra 892,0 milliárd forintot fordított a kormány május végéig.

Május végével lezárult a családi adóvisszatérítés folyamata is. A második körös kiutalási szakasz után, a gyermeket nevelő családok több mint 685 milliárd forintot kaptak vissza.

Ami a jövő évet illeti, a kormány tartja az idénre tervezett 4,9 százalékos költségvetési hiányt és folytatja az államadósság csökkentését. A frissen benyújtott, jövő évi költségvetésben továbbra is magas ütemű gazdasági növekedéssel, az államadósság és a költségvetési hiány további csökkentésével számol a kormány miközben megvédi a rezsicsökkentést és erősíti a honvédelmet.

A jövő évi költségvetés egyértelmű célja a rezsicsökkentés és a honvédelem megerősítése, a törvénytervezet szerkezetében két új alap jelent meg: a rezsivédelmi alap 670 milliárd forintos, a honvédelmi alap 842 milliárd forintos kerettel. Az első alap lehetővé teszi, hogy ne az emberek fizessék meg a háború költségeit, megmaradhat tehát a rezsicsökkentés, a bizonyítottan egyetlen eszköz az elszabaduló energiaárak megfékezésében.

Írtuk, ezen felül szinte minden terület több forrásból gazdagodhat 2023-ban az idei évhez képest: nyugellátásra 730 milliárd forinttal, oktatásra kétszázmilliárddal, egészségügyre százmilliárddal többet fordít a kormány.

Kiemelkedően sokat, uniós szinten a legtöbbet családtámogatásra fordítja a kabinet, ez az összeg jövőre 3200 milliárd forint, ami négyszázötvenmilliárddal több az idei évre előirányzottnál. A fiatalok szja-mentessége összesen 155 milliárd forintot hagy idén a munkavállalóknál, az érintett korosztálynak pedig magasabb nettó jövedelmet jelent, és ösztönzi is a 25 év alattiakat a munkavállalásra.

Szintén írtuk, noha az önkormányzatoknak pluszkiadást jelent majd, hogy 2023-tól piaci áron juthatnak hozzá a gázhoz és a villamos energiához, ugyanakkor a szektor támogatásai is nőnek. Szintén jövő évtől megszűnik a kkv-k iparűzésiadó-kedvezménye, ez százmilliárd forintos többletbevételt jelent az önkormányzatoknak, egyben bőven fedezheti a rezsiköltségeket.

Meghosszabbodik az otthonteremtő támogatások rendszere. A 2023-as büdzsétervezet szerint 491 milliárd forintot szán az állam a lakástámogatásokra, ami csaknem harmincszázalékos ugrás a 2022-es büdzsében szereplő kiadáshoz képest. A szabad felhasználású, de jelentős részben lakáscéllal felhasznált babaváró támogatásra a tavalyi több mint kilencvenmilliárddal szemben 175 milliárd forint van félretéve ez évben.

A Duna House tegnapi idén emlékeztetett, a Magyar Falu Program részeként év végéig meghosszabbítják a falusi csok igénylésének lehetőségét is. A 2678 településen elérhető támogatást 2019-es indulása óta 31 ezer család igényelte, eddig 170 milliárd forint értékben. Várakozásuk szerint a hosszabbítással újabb harmincmilliárd forint érkezhet a vidéki ingatlanpiacra, amelynek köszönhetően a tavalyi év után 2022-ben is a vidék lehet az ingatlanpiaci forgalom húzóereje. A támogatás szociológiai hatásai már érzékelhetők. A falusi csok egy gyermek nevelése esetén hatszázezer, kettőnél 2,6 millió, háromnál pedig tízmillió forintos segítséget jelenthet használt lakás vásárlásához és korszerűsítéséhez a családoknak.

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a tervezet vonatkozó részeit úgy kommentálta, mivel a lakástámogatási kiadások jelentős része az adásvételekhez köthető, ezért a tervek alapján az látszik, hogy a kormányzat stabil lakáspiaci forgalommal számol.