Gazdaság
A jármű- és a védelmi ipar bevételeiben bíznak a szakértők
Az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani
A várakozásoknak megfelelően az előző havitól elmaradó mértékben nőtt tovább a külkereskedelem hiánya áprilisban – mondták az MTI-nek nyilatkozó elemzők tegnap. Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője kifejtette: a beruházások és a fogyasztás élénkülésével a külkereskedelmi egyenleg további romlása várható, azonban az ellátási problémák, a chiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése miatt a második fél évben már stabilizálódhat a külkereskedelmi egyenleg.
Az orosz–ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a gabonaárak megugrása.
Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export. Mindez összességében jelentősen rontja a külkereskedelmi egyenleget – hangsúlyozta Suppan Gergely. Az exportpiaci kilátásokat az energia- és élelmiszerárak által vezérelt meredek infláció miatt a külpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és a vásárlóerő is ronthatja – tette hozzá az elemző.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. üzletágvezetője a külkereskedelmi egyenleg romlásának okai közül azt emelte ki, hogy a járműgyártás gyengélkedése visszafogja az export bővülését, míg az erőteljes fogyasztás, illetve a beruházások bővülése az import növekedésének irányába hat.
A második negyedévben az áruk külkereskedelme ismét lassíthatja a gazdasági növekedést, ezt a hatást azonban a szolgáltatás-külkereskedelem kedvező alakulása tompíthatja.
Suppan Gergely szerint bizakodásra ad okot, hogy a járműgyártás rendelésállománya tartósan magas, a beruházásoknak köszönhetően a belföldi ipar teljesítménye elvált a németországitól.
A kilátásokat rontják az orosz–ukrán háború hatásai, a világszerte magas infláció, de a gazdasági fellendülés erősíti a keresletet, és a védelmi ipar is jelentős bevételeket hozhat Magyarországnak – írta a szakértő.
Minden várakozást felülmúlóan májusban 10,7 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbit – közölte a KSH. A makrogazdasági szakértők abban egyetértenek, hogy a Magyarországon bevezetett árstopok valamelyest fékezik a pénzromlást, az intézkedések nélkül 15–16 százalékos is lehetne a mutató. Ez egyébként nem is lenne kirívó az Európai Unióban, hiszen áprilisban például Észtország 19,1, Litvánia 16,6 százalékos inflációs adatot tett közzé, és összességében kilenc ország számolt be két számjegyű áremelkedésről. Suppan Gergely szerint a következő hónapokban az átárazások tovább emelhetik az inflációt, amely számításai szerint az árstopok nélkül 16 százalék felett járna.
