Gazdaság
Növekvő családvédelmi támogatások
A törvénytervezet szerkezetében két új alap jelent meg: a rezsivédelmi, amelynek 670 milliárd forintos és a honvédelmi, amelynek 842 milliárd forintos kerete van
A törvényjavaslatban 4,1 százalékos gazdasági növekedés, 3,5 szá-zalékos hiánycél, a jövő év végére 73,8 százalékig csökkenő államadósság-ráta és 5,2 százalékos infláció szerepel Varga Mihály szerint. A magyar kormány számolt a háború, a szankciók hatásaival, a magas energiaárakkal, az inflációval, az európai gazdaság lassulásával, a világgazdasági környezet bizonytalanságával – jegyezte meg a pénzügyminiszter, utalva arra, hogy soha nem volt még olyan kiszámíthatatlan a gazdasági környezet a költségvetés készítésekor, mint most. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a törvénytervezet szerkezetében két új alap jelent meg: a rezsivédelmi alap 670 milliárd forintos, a honvédelmi alap 842 milliárd forintos kerettel.
Az első alap lehetővé teszi, hogy ne az emberek fizessék meg a háború költségeit az új világgazdasági környezetben – magyarázta, majd hozzátette: a honvédelmi alap biztosítja, hogy hamarabb, már 2023 végére elérje a kormány a NATO felé tett vállalását a honvédelmi kiadások növelésére.
Elmondása szerint a két új alap finanszírozására az elmúlt időszakban extraprofitot elért ágazatokból beszedett adók szolgálnak. Szinte minden terület több forrásból gazdagodhat 2023-ban az ideihez képest: nyugellátásra 730 milliárd forinttal, oktatásra kétszázmilliárddal, egészségügyre pedig százmilliárd forinttal többet fordít a kormány.
Kifejtette: a családok támogatására arányaiban a legtöbbet költ az Európai Unión belül az ország, a terület pénzügyi kerete jövőre meghaladja a 3200 milliárd forintot, ami az ideinél 450 milliárd forinttal magasabb. Kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter elmondta, hogy a rezsivédelmet azért vehetik igénybe a családok, mert „ez egy családbarát kormány”. A támogatások eredményei már látszanak, a termékenységi arányszám a korábbi 1,3-ról 1,5–1,6 százalék körüli szintre emelkedett – hangsúlyozta, utalva arra, hogy ezzel a szinttel még nem elégedettek.
Kövér László felhívta a figyelmet arra, hogy a költségvetési törvényjavaslat zárószavazását a tervek szerint július 15. és 18. között tartják, az általános vita június 21-től indul.
Varga Mihály szót ejtett többek között még arról is, hogy az extraprofit miatt kiszabott adót nem fogja tudni mindenki áthárítani, hiszen Magyarországon verseny van. Példaként elmondta, hogy az a több mint ötven bank, amely az országban tevékenykedik, megpróbálhatja gazdálkodását feszesebbé tenni, a jegybanki ajánlások is ösztönzik erre a pénzintézeteket.
A pénzügyminiszter arra is kitért, hogy idén négyszázmilliárd forinttal magasabb lesz a kamatszolgálat költsége, jövőre pedig dupla ekkora tehernövekedéssel kell számolnia az országnak ezen a téren.
Varga Mihály bízik abban, hogy az Európai Unióval hamarosan lezárulnak a tárgyalások, és sikerül megállapodni a helyreállítási alap forrásainak ügyében
Fontos szempont az áruszállítás zöldebbé tétele
A magyar kormány célkitűzése, hogy a gazdaság high-tech, zöld és hazai alapokon álló legyen – mondta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára kedden Zsámbékon. Vitézy Dávid az első szériában gyártott, tisztán elektromos DAF nyergesvontató bemutatóján kijelentette: az áruszállítás zöldebbé tétele a kormány és a gazdasági szereplők közös missziója. Hozzátette, a káros anyagok kibocsátásának ötödéért a közlekedési szektor felel, ennek 98 százalékát a közúti szállítás okozza.
A kormány jelentős intézkedéseket tesz azért, hogy a vasúti áruszállítást vonzóbbá tegye. Ugyanakkor hangsúlyozta: „A közúti áruszállítás dominanciája eltűnni nem fog, ezért ha a szektort zöldíteni szeretnénk, akkor arra van szükség, hogy a tehergépjárművek, nyergesvontatók meghajtását, működését zöldítsük.” Emlékeztetett arra, hogy a kormány az elmúlt időszakban több mint húszmilliárd forinttal támogatta elektromos kerékpárok, robogók, autók, taxik, buszok beszerzését.
(MOA)
ÁSZ: A digitális technológiában van a versenyképesség
A modern gazdaságban a digitális technológiák alkalmazása a versenyképesség kulcsa, Magyarország gazdasági növekedésének egyik sarokköve – hangsúlyozzák az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szakértői tegnap közzétett elemzésükben. Felidézték, az Európai Bizottság 2016-ban alkotta meg az európai ipar digitalizálására irányuló kezdeményezését, amelyhez csatlakozva Magyarország az ipar technológiai fejlődését, digitalizálását támogató stratégiákat alkotott.
A hazai stratégiák célul tűzték ki, hogy 2020-ra a GDP-arányos K+F ráfordítások 1,8, majd 2030-ra 3 százalékra emelkedjenek. Az ÁSZ elemzése azonban rámutat, hogy ezek a célok nem az elérni kívánt eredményeket, hanem az eredmények eléréséhez felhasználandó források nagyságát határozták meg. Az elemzés bemutatja, hogy a 2016–2021 közötti időszakban eredményes digitális fejlesztési programok, vállalati és kormányzati oktatási együttműködések valósultak meg, illetve Magyarország szélessávú infrastruktúrával való ellátottsága is nőtt.
(MOA)
