Gazdaság

Harmadával nőtt tavaly országosan az ingatlanforgalom

Budapesten is több peremkerület drágult nagyobb ütemben, húsz százalékkal a XXIII. kerület áll az élen

A múlt évben országosan egyharmados forgalomnövekedés mellett 12,5 százalékos árnövekedés volt mérhető a lakóingatlanok piacán. A kockázatok mellett az orosz–ukrán háborúval egy újabb válság jelent meg, ezek hatása idén már forgalomcsökkenést hozhat, miközben van rá esély, hogy a reálárszint 2022-ben összességében még nőhet.

Harmadával nőtt tavaly országosan az ingatlanforgalom
Nem a lakások drágulása, hanem az áremelkedés mértéke a kérdés
Fotó: MH/Katona László

A trendforduló egyre valószínűbb – olvasható az OTP Jelzálogbank legfrissebb, a NAV 2021-es tranzakciós adatait feldolgozó Lakóingatlan-értéktérkép elemzésében. Az elemzésben írják, az országos lakásárszint 2021-ben, a megelőző évi kisebb megtorpanás után ismét két számjegyű mértékben, nagyjából 12,5 százalékkal nőtt a NAV – egyelőre még nem teljes körű – ingatlanforgalmi adatai alapján. Minden településtípusban drágulás látható, noha míg a községekben és a kisebb városokban 9–10 százalék közé mérséklődött, Budapesten és a megyei jogú városokban hat, illetve 14 százalékra gyorsult az árnövekedés üteme a megelőző évihez képest.

„A múlt évben egyharmadával nőtt az ingatlanforgalom. A százhetvenezret közelítve az adásvételek számában így közel másfél évtizedes rekord dőlhetett meg tavaly. Ezt a 2020-ban, a pandémia miatt elmaradt kereslet késleltetett aktivizálódása, illetve a tavaly bevezetett számos otthonteremtési támogatás segítette. A legnagyobb mértékű, ötvenszázalékos Budapesten volt a gyarapodás, míg a községekben és kisebb-nagyobb városokban 25–30 százalék között nőtt a tranzakciószám” – fejtette ki az adatok kapcsán Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.Az OTP Lakóingatlan-értéktérkép adatai alapján a 2020-as balatoni árrobbanás után Somogy megye tavaly a középmezőnybe, míg Veszprém egyenesen az utolsó helyre került.

Sok bizonytalan tényező nehezíti a jövőbe tekintést, de elmondható, hogy a lakáspiaci ciklusfordulóknál első lépésben a makrokörnyezet változik. Ebben a kilátások most borúsak mind nemzetközi szinten, mind hazánkban. A trendforduló második fő jeleként ezt követően a kereslet mérséklődik, elmaradnak a hitelből és – ezek hiányában – a támogatások igénybe vételével vásárlók, majd a befektetők is inkább kivárnak. A forgalom visszaesését az árszint alkalmazkodása kis késéssel követi. Végezetül a legnagyobb tehetetlensége a kínálatnak van, így a lakásépítések visszaesése a ciklusforduló végére marad. Vannak emellett mikroszintű indikátorai is a trendfordulóknak, ilyen jelenleg például az, hogy a változásokat – akár pozitív, akár negatív irányban – elsőként jelző budapesti piacon az árnövekedés már évek óta igen mérsékelt.

Kapcsolódó írásaink