A multinacionális cégek durván megemelték az árakat a készlethiány miatt

Orbán Balázs a bejegyzésében kitért arra, hogy a magas infláció egyik fő kiváltója a nagyvállalatok magas haszonkulcsa, amelyre példaként a világjárvány által előidézett gazdasági helyzetet említi a tanulmány. A járvány és a lezárások hatására egyes termékek és szolgáltatások iránt az egekbe szökött a kereslet, így az elegendő készlettel rendelkező nagyvállalatok hatalmas árképző erővel bírtak a vevőikkel szemben. A miniszterelnök politikai igazgatója úgy fogalmazott, ugyanez történik most is az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók miatt. A multinacionális vállalatok jelentős mértékben emelik áraikat, mivel egyes ágazatokban – elsősorban az energiaszektorban – készlethiány lépett fel.

Az Economic Policy Institute tanulmánya a vállalati kapzsiság és az infláció visszaszorítására éppen a kormány által is bevezetett ideiglenes extraprofit-különadó kivetését javasolja. Az ugyanis ellensúlyozhatja a vállalatok árképzési erejét, ezáltal mérsékelve az áremelkedést – magyarázza Orbán Balázs. A kormány által kivetett különadó tehát megakadályozza, hogy a bankok és a multinacionális vállalatok keressenek a háborús konfliktuson, míg annak árát az emberekkel fizettetik meg – zárta sorait a miniszterelnök politikai igazgatója.

Az Economic Policy Institute tanulmánya az inflációs helyzet megértése érdekében az Egyesült Államok példáját említi. A tanulmány kifejti, hogy az amerikai gazdaságban szinte mindennek az ára három fő összetevőre bontható. Egyik ilyen összetevő a munkaerőköltség, másik a nem munkaerő-ráfordítások halmaza, harmadik pedig az első két komponensen felüli profit „felára”.

Az elemzés szerint a Covid-19-járványhelyzet gazdasági mélypontja, 2020 második negyedéve óta a nem pénzügyi cégek (NFC) árai összességükben éves szinten 6,1 százalékkal emelkedtek, ami jelentős gyorsulás a világjárvány előtti üzleti ciklust jellemző 1,8 százalékos árnövekedéshez képest. A tanulmányból kiderül, hogy az infláció egyik fő mozgatórugója a nagyvállalatok hatalmának nagymértékű növekedése, amely a haszonkulcsok emelkedésével hozható összefüggésbe. A multinacionális cégek megnövekedett uralma továbbá szélsőséges bérelnyomásban is megnyilvánult, amelyet a magas és tartós munkanélküliségi ráta is kiszolgált.

Az elmúlt két évről azt írják a tanulmányban, hogy a vállalatok inkább árakat emeltek, mint hogy a fizetéseket korrigálták volna. Mivel a vállalati árképzési döntések a világjárvány által okozott torz környezetben inflációhoz vezettek, az ideiglenes többletnyereség-adó némiképp kiegyenlítheti a helyzetet, ezért tanácsolják a bevezetését hatékony módszerként a multik hatalmának visszaszorítására. Az elmúlt negyven év bizonyítékai azt sugallják, hogy a vállalati szektorban a haszonkulcsoknak csökkenniük kell, a bevételek munkabérre fordított részarányának pedig növekednie szükséges a munkanélküliség visszaszorítása és a gazdasági sokkból történő felépülés érdekében.