Gazdaság
Új taggal bővül a magyar Nobel-díjasokat bemutató emlékérme-sorozat
Békésy György (1899 – 1972) az Egyesült Államokban élt magyar biofizikus 1961-ben nyerte el a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat az emberi hallószerv működésével foglalkozó kutatásaiért, a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért. Békésy György magyar állampolgárként hunyt el Honoluluban – 1972-ben. Békésy kutatási eredményei máig hatnak.
Ő állapította meg elsőként, hogy a fülben haladó hullámok keletkeznek, valamint kimérte a hullám terjedési sebességét is. Tanulmányai során Békésy kimutatta, hogy a belső fül csigájában lévő alaphártya ugyanúgy rugalmas felületként továbbítja a rezgéseket, ahogyan a középfület határoló dobhártya is.
Ezáltal a hangmagasság érzékelése nem történhet az alaphártya rezgésének visszhangja alapján. Bebizonyította, hogy a csigában nemlineáris-hullám halad végig, mely a hanghullám frekvenciájának függvényében, a mintegy 30 mm hosszú járat más-más helyén éri el a maximumát.
Ezen felül kimutatta azt is, hogy a keletkező hanghullám csak a forrás szerepét tölti be a hangérzetet közvetítő idegsejtek működésében, melyhez a csigában található elektrokémiai források biztosítanak energiát. Kutatómunkájának köszönhetően ismerhettük meg, hogyan hallunk. Az általa kifejlesztett audiométer működési elve alapján működnek a ma is használt hallásvizsgáló eszközök.
A Magyar Nemzeti Bank 7500 Ft névértékű ezüst emlékérmét, és annak 2000 Ft névértékű színesfém változatát bocsátja ki Békésy György megnevezéssel a Nobel-díjas tudós halálának 50. évfordulója alkalmából. A különleges, ovális alakú emlékérmék a 2012-ben indult magyar Nobel-díjasokat bemutató sorozat 6. tagjaként, a Szent-Györgyi Albert, a Wigner Jenő, a Bárány Róbert, a Zsigmondy Richárd, valamint a Hevesy György előtt tisztelgő emlékérméket követik a sorban.
A Békésy György tiszteletére megjelenő emlékérmék elsődleges szerepe a figyelemfelhívás, ismeretterjesztés, a készpénzforgalomban nem játszanak szerepet. Az ezüst és a színesfém emlékérmék érmeképei megegyeznek, csak az értékjelzésben térnek el.
Békésy György kutatásának egyik legfőbb eredményét jeleníti meg, a környezetből érkező hanghullámok belső fül csigájában való terjedését ábrázolják. Az előlapon találhatóak az emlékérmék kötelező elemei: a „7500”, illetve „2000 forint” értékjelzés, a „BP.” verdejel, lent – a perem ívét követve – a „Magyarország” felirat és a „2022” verési évszám. A jobb szélen, középen az előoldalt tervező Endrődy Zoltán iparművész mesterjegye látható.
Mindkét emlékérme – a sorozat többi tagjához hasonlóan – ovális alakú, 30x25 mm-es tengelyekkel, széle sima. A 7500 Ft névértékű emlékérme 925 ‰ finomságú ezüstből, míg a 2000 Ft névértékű színesfém változat réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből készült. A 12,5 gramm súlyú ezüst érme tükörfényes (proof), a 10,3 gramm súlyú színesfém érme selyemfényes (BU) kivitelben készül.
Az emlékérmék ezúttal is korlátozott példányszámban jelennek meg: 4- 4000 darab készíthető belőlük. Az emlékérmék értékközvetítő és figyelemfelhívó szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében a „Békésy György” ezüst emlékérme - a rendelkezésre álló készlet függvényében - a kibocsátást követő három hónapig, a színesfém változat pedig egy évig névértéken vásárolható meg 2022. június 3-tól az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában.
