Többletprofit a bankrendszerben

Fontos hangsúlyozni, hogy nehéz meghatározni, pontosan mekkora a bankok extraprofitja, mennyivel jutnak nagyobb nyereséghez, mint amennyi normális körülmények között elfogadható lenne. Érdemes ezért számszakilag megnézni az extraprofit egy szeletét – magyarázta Molnár Dániel.

Mint kiderült, a háztartások betétállománya márciusban meghaladta a 13 ezer milliárd forintot, amelynek 82 százalékát a látra szóló és folyószámlabetétek tették ki, amelyek után a bankok átlagosan csupán 0,1 százalékos kamatot fizettek. Mindeközben a bankok rendelkezésére áll a jegybank egyhetes betéti eszköze, amelynek kamata március végén 6,15 százalék volt. Az egyhetes betét állománya ekkor nyolcezermilliárd forint körül alakult, viszont azóta többször is tízezermilliárd forint fölé emelkedett, illetve a kamat is 6,45 százalékra nőtt.

Nagyon leegyszerűsítve tehát a bankrendszer minimális kamat mellett jut jelentős likvid összeghez, amelyet aztán nagyságrendileg hat százalékponttal magasabb kamaton helyez el kockázatmentes eszközbe. Ez éves szinten legalább hatszázmilliárd forint nyereséget eredményezne a jelenlegi állomány mellett. Ennek viszont csak egy része az extraprofit – magyarázta a szakértő, majd hozzátette: Nagy Márton az extraprofitadók bejelentése után megtartott háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy az elmúlt években a bankrendszer átlagos kamatmarzsa 2,5–3,5 százalék volt. Ezt figyelembe véve tehát a bankrendszer nagyságrendileg csak a fenti csatornán keresztül 250–350 milliárd forint extra jövedelemre tesz szert kockázatmentesen.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a fenti számítás leegyszerűsített, nem számol a vállalati betétekkel, a hitelezési tevékenységgel, illetve az állampapírhozamok alakulásával. Ugyanakkor jól látható belőle, hogy a jegybanki szigorítás nyomán emelkedő kamatbevételek és az összességében stagnáló betéti kamatok a növekvő állományok mellett jelentős többletprofitot eredményeznek a bankrendszerben.