Gazdaság

Rendkívüli helyzet van, rendkívüli intézkedésekre van szükség

A piaci szereplőket nem érhette váratlanul a többletadók kivetése, hiszen lassan harmadik éve sújtják a költségvetést egyensúlytalansági problémák

Elsődleges szempont a Covid–19 és az orosz–ukrán háború okozta pénzügyi egyensúly gyengülésének megállítása. A jelenlegi magas, nyolc százalék feletti gazdasági növekedés fenntartása is csak úgy lehetséges, ha a költségvetési és fizetési mérleg egyensúlya jó irányba mozdul el. Vagyis a sikeres gazdaságpolitika, mint amilyen az előző évtizedben volt, csak úgy folytatható, hogy a növekedés és a pénzügyi egyensúly egyidejűleg létezik – mondta lapunk megkeresésére Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közgazdászprofesszora.

Rendkívüli helyzet van, rendkívüli intézkedésekre van szükség
Lentner Csaba: Nem szabad megfeledkezni a kereskedelem extraprofitjáról sem
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Elmondása szerint Magyarországot a 2010–2019 közötti sikeres gazdasági évtized eredményei nagyban segíthetik, hiszen stabilak a fundamentumok, jó a gazdaság szerkezete, ám a járvány és a háború okozta veszteségek már annyira jelentősek, hogy veszélybe kerülhet az évszázad nagy gazdasági fellendülése. Hozzátette: tetézi a problémákat, hogy a járvány és a háború negatív hatásainak kezelésére csak saját költségvetési forrásokra támaszkodhatunk, sőt, az Európai Unió a pénzcsapok elzárásán túlmenően még azt is megkövetelné tőlünk, hogy az olcsóbb beszerzési forrásokat biztosító orosz gáz- és olajcsapokat is elzárjuk.

Mint kiderült, az újabb, önálló hatáskörben meghozott döntések körében üdvözlendő a válság alatt is jól prosperáló ágazatok többletadó-terhelése, amely az arányos közteherviselés közgazdasági fogalmába bőven belefér.

Lentner Csaba kifejtette: vannak olyan ágazatok, amelyeket a kormány az elmúlt években – akár az ágazati bértámogatások, illetve a beruházási szubvenciók révén – jelentős mértékben támogatott, vagy szolgáltatásaikra most jelentkezik robbanásszerű igény (mint például a légi közlekedésre), így jelentős nyereséget tudnak elérni.

Felhívta a figyelmet többek között arra is, hogy nem szabad megfeledkezni a kereskedelem extraprofitjáról sem, amely az év elején kifizetett rendkívüli családügyi, bér- és nyugdíjjuttatások következtében jelentős forgalombővülést és ezáltal profitgyarapodást tudott elérni.

A fentiek jegyében a bankoktól és az energiaszektorból évi 300–300 milliárd forint extraprofitadót akar beszedni az állam, a biztosítóktól 50 milliárdot, a kiskereskedelemtől 60 milliárdot, a telekommunikációs cégektől 40 milliárdot, a légitársaságoktól pedig 30 milliárdot. A gyógyszerforgalmazók 20 milliárd forintos extra adóval számolhatnak, amely az elkövetkező években, a rendkívüli helyzet fennálltáig folytatódik. Jövő januártól újra bevezetik a reklámadót is, amelyből 15 milliárd forintot remél a kormány. Tehát rendkívüli helyzet van, rendkívüli intézkedésekre van szükség – magyarázta a közgazdászprofesszor.

Szerinte az egyes ágazati piaci szereplőket a többletadók kivetése nem érhette váratlanul, hiszen lassan a harmadik éve sújtják a költségvetést az egyensúlytalansági problémák, és a bankoknak, biztosítóknak legalább annyira fontos, hogy a makrogazdasági környezet stabilizálódjon, mint a kormánynak vagy a háztartásoknak.

Lentner Csaba szót ejtett továbbá arról is, amellett, hogy indokolt a rendkívüli adók bevezetése, arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy ez egyszeri, vissza nem térő alkalom kell hogy legyen. Most a kormány a költségvetésben keletkezett lyukak jelentős részét be tudja tapasztani, ám az igazi és tartós megoldás a magyar gazdaság versenyképességi alapjainak megerősítése lesz – nyomatékosította.

A közgazdászprofesszor hozzátette: a kormányzati gazdasági szabályozásnak minél hamarabb és minél határozottabban lépéseket kell tennie az energia-költségtakarékos termelési és szolgáltatási tevékenység előmozdítására, a károsanyag-kibocsátás mérséklésére, az elaprózott, alacsony hatékonyságú kisvállalati szektor mérethatékonyságának javítására. Lentner Csaba szerint alkalmassá kellene tenni a kkv-szektort arra, hogy érdemi beruházásokat tudjanak végrehajtani, és célszerű javítani a zöld, környezetkímélő gazdálkodási módozatokat is.

Valójában az államnak költségmegtakarítása, egyidejűleg vállalati nyereségadó- és legfőképpen „nyugodt” többletadó-bevételei csak egy költség- és energiatakarékos gazdasági szerkezetből fakadhatnak – zárta szavait a közgazdászprofesszor.

Kapcsolódó írásaink