Az alapkamat-emelési ciklust folytatni kell

Az MNB testülete keddi ülésén az előző hónapi döntéshez képest feleakkora mértékben, ötven bázisponttal, 5,9 százalékra emelte az alapkamatot, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is. Az MNB folyamatosan figyelemmel követi a pénzpiaci kockázatok alakulását, és szükség esetén az eszköztár minden elemével kész rugalmasan beavatkozni. Áprilisig azt lehetett látni, hogy a szokásosnál nagyobb átárazások voltak, amelyek felét az élelmiszerek magyarázták, a költségoldali hatások gyorsan épülnek be a fogyasztói árakba. Májusban arra lehet számítani, hogy 10,5 százalék is lehet az infláció – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke.

A magyar gazdaság növekedési képessége erős, az év egészében a gazdasági növekedés az európai élmezőnyben teljesíthet. Kiemelte: az orosz–ukrán háború ugyanakkor nagy kockázatokat jelent. Rövid távon fokozódni fog az inflációs nyomás, a munkaerőpiac nagyon gyorsan helyreállt (eleve a megbillenés nem volt olyan jelentős). A feszes munkaerőpiac a magas inflációs környezetben éven belül béremeléseket is okozhat, amit a jegybank kiemelten figyelni fog, és reagálni fog rá.

A következőkben ötven bázisponttal fogjuk emelni az alapkamatot, miközben fennmarad a harminc bázispontos emelés az egyhetes betétnél. A két kamatszint összeérése valamikor az év második felében fog megtörténni, és a korábban előrevetítettnél tovább fognak fennmaradni a szigorú monetáris kondíciók. Júniusban az egyhetes betéti ráta már meg fogja haladni a hétszázalékos szintet, a cél az, hogy az alapkamat fokozatosan felzárkózzon az egyhetes betéti rátához. Látva az inflációs közeget, a szigorítást belátható időn belül folytatni kell – magyarázta Virág Barnabás.