Indokolt az extraprofit elvonása

Ahogy arról lapunk már korábban beszámolt, a bejelentett adók „rendkívül célzottak”, és több mint nyolcszázmilliárd forint többletbevételhez juttatják a magyar államot 2022-ben és 2023-ban. Mindezt annak érdekében elsődlegesen, hogy az állam fedezze a rezsicsökkentés költségeit a háztartásoknak, amelyek az orosz–ukrán háború miatt ugrottak meg. Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter kifejtette, hogy a most bevezetendő különadók eltérnek a 2010-ben alkalmazott extraterhektől, amelyek akkor a hírügynökség szerint hozzájárultak a recesszióhoz és az államadósság besorolásának leminősítéséhez.

Romániában az indokolatlanul emelkedő energiaárak miatt 2021. november 1-i hatállyal elfogadtak egy törvényt, amely nyolcvanszázalékos adót vetett ki minden villamosenergia-termelő 91 euró/MWh feletti energiaárból származó bevételére, az intézkedés 2022. március 31-ig volt érvényben. Két és fél-, háromszorosára emelik a földgáz árát júliustól a legnagyobb romániai energiaszolgáltatók, többnyire az ukrajnai háborúval indokolva a drágítást – írta meg a Krónika Online. „A földgáz beszerzési árának az elmúlt időszakban tapasztalt folyamatos emelkedésére, a romániai energiapiac feltételeinek változására tekintettel társaságunk nem képes meghosszabbítani az önnel kötött szerződést a jelenlegi kereskedelmi feltételek mellett” – szerepel az ügyfeleknek kiküldött szerződésmódosításban.

Spanyolország is rezsicsökkentéssel próbálkozott, az Ibériai-félszigeten azonban idejekorán elbukhat a lakosság terhein enyhíteni próbáló kormányprogram. Madrid a számlák csökkentése mellett a felhasznált energiahordozók mennyiségét is lefaragná. Mint kiderült, az új adó a 10 MW-nál nagyobb kapacitású létesítményekre és azokra az erőművekre vonatkozott, amelyek nem részesülnek állami ösztönzőkben. Az adót akkor kell megfizetni, ha a gáz ára 20 euró/MWh-nál magasabb. Az adó mértéke a megtermelt energia, a gázárak és a gázerőművek által megtermelt energia árának a függvénye.

Az angolul windfall tax-nak nevezett adót jellemzően a piaci körülmények miatt előállt, előre nem tervezett nyereségre szokták kivetni, emiatt a váratlan nyereséget terhelő adónak szokták nevezni. Ilyen adót vetett ki a napokban az energiacégekre Nagy Britannia is – írta a Világgazdaság. Amint arról Rishi Sunak, brit pénzügyminiszter beszélt, az elszálló olaj- és gázárak miatt az energetikai szektor extraprofitot termel, amiből a nehéz helyzetbe jutott családokat fogják támogatni.

A The Guardian cikke szerint a brit pénzügyminiszter bejelentette, hogy ideiglenesen 25 százalékos adót vetnek ki az energetikai cégek extra nyereségére. Vagyis az új adót az extraprofitot zsebre vágó olaj- és gázipari vállalatok nyereségére vetik ki.

Olaszországban két lépésben hajtottak végre extraprofit adóztatást. Első lépésben tízszázalékos nyereségadót vetettek ki egyes energiaipari vállalatokra, hogy finanszírozni tudjanak egy 4,4 milliárd eurós intézkedéscsomagot, amely a fogyasztókat és a vállalkozásokat hivatott megvédeni az emelkedő áraktól. Ezt a gyakorlatot folytatva a második lépésben, 2022 májusában a kormány minden olyan energetikai vállalat extraprofit-adóztatását tűzte ki célul, ahol az energiaárak legalább harminc százalékot meghaladó mértékben emelkedtek az elmúlt időszakban.

Bulgáriában 2021 októberében jelentette be a kormány, hogy a vállalatok számára 55 euro/MWh-s áron biztosítja az áram árát két hónapon keresztül. Az intézkedés teljes összege elérte a 225 millió eurót, melyet a Kosloduj városában található atomerőmű extraprofit-adóztatásából szedtek be.