A beruházások is hajthatták a GDP-t

A KSH a héten rengeteg adatot közöl. Ma publikálja a beruházások első negyedéves alakulására vonatkozó adatot – mondta lapunknak Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője. A tavalyi negyedik negyedévben a beruházások kedvezőtlenül alakultak: éves szinten stagnáltak, míg negyedéves alapon visszaestek. Az első negyedéves adatokkal kapcsolatban támpontot ad, hogy az építőipari termelés 15,7 százalékkal nőtt, így a várakozásokon felül alakuló GDP-ben jelentős szerepet játszhattak a beruházások is.

A beruházásokat ugyanakkor visszaveti a kormányzat által bejelentett halasztások, viszont a költségvetési szervek súlya a beruházási volumenen belül csupán 15 százalék körüli – magyarázta Regős Gábor. Előretekintve a beruházási dinamika visszaeshet az orosz–ukrán háború okozta gazdasági bizonytalanság, valamint az emelkedő kamatkörnyezet, illetve építőipari árak nyomán, azonban a beruházási ráta ezzel együtt is magas maradhat.

Holnap közli a KSH az áprilisi ipari termelői árak alakulását. Márciusban az ipari termelői árak több mint negyedével nőttek éves összehasonlításban, amelyet az alapanyag- és energiaárak növekedése, a munkabérek emelkedése és a forint gyengülése eredményezett. Várhatóan az áprilisi adatok sem mutatnak sokkal kedvezőbb képet. Amíg ez a költségoldali nyomás fennmarad, addig az infláció mérséklődésére sem lehet számítani. Szintén holnap kerül publikálásra szolgáltatások külkereskedelmi forgalmának idei első negyedéves alakulása.

Az elmúlt években megszokott volt, hogy a külkereskedelmi termékforgalom jelentős hiányt mutatott, amelyet viszont a szolgáltatások egyenlege ellensúlyozni tudott. Várhatóan ez a helyzet az év elején is fennmaradt. Ugyan a nemzetközi turizmus még nem állt helyre – bár jelentős javulás látszik az előző év azonos időszakához képest –, azonban a szolgáltatásegyenleget jelentősen javíthatta a benzinturizmus, vagyis hogy az alacsonyabb hazai üzemanyagárak miatt a határhoz közel élők, illetve az év elején a nemzetközi fuvarozók is nálunk tankoltak – mutatott rá Regős Gábor.

Holnap ülésezik a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A döntés szinte borítékolható a korábbi kommunikáció és az előző havi döntések alapján: az alapkamat kedden száz bázisponttal 6,4 százalékra emelkedhet, amelyet utána csütörtökön egy harminc bázispontos növelés követhet az egyhetes betéti kamat esetében.

A magas, érdemben cél feletti infláció miatt a jegybanknak tovább kell folytatni a szigorítást, ez a forint árfolyamának stabilizálásához is elengedhetetlen. Változásra a monetáris politikában a júniusi ülés keretében kerülhet sor, mivel ekkor ismerjük meg a jegybank legfrissebb előrejelzését a várható inflációs folyamatokra vonatkozóan. A jegybanki kommunikáció alapján júniusban lassulhat az alapkamat emelésének üteme, viszont a döntő kérdés az lesz, hogy ez hogyan érinti az effektív jegybanki eszköz, az egyhetes betét kamatát.

Szerdán megismerjük az idei első negyedéves GDP alakulásának részleteit is. A január–márciusi időszakban a GDP a várakozások feletti ütemben, éves alapon 8,2, míg negyedéves alapon 2,1 százalékkal nőtt. Az első becslés keretében a KSH még csak néhány ágazatot emelt ki, elsősorban az iparban, illetve a szolgáltatás szektorban azokat, amelyek növekedését az alacsony bázisidőszaki érték is támogatta. Érdekes lesz ugyanakkor a felhasználási oldal alakulása, amellyel kapcsolatban nem kaptunk indikációt. Feltehetően a fogyasztás hajthatta elsősorban a növekedést, az emelkedő bérek, valamint a kormányzati transzferek révén, de nőhettek a beruházások is, illetve a nettó export hozzájárulása is pozitív lehetett.

Pénteken a KSH a kiskereskedelmi forgalom áprilisi alakulását ismerteti. Márciusban a kiskereskedelmi forgalom kiemelkedő mértékben, 16,2 százalékkal nőtt, amelyben közrejátszott az üzemanyag-forgalom kiemelkedő növekedése a hó közepi pánikvásárlások és a benzinturizmus nyomán.

Az áprilisi adat ennél kisebb, de számottevő bővülést mutathat. A kiskereskedelemben a növekedést a jövedelmek emelkedése hajtja elsősorban, viszont annak vásárlóerejét az árak emelkedése fokozatosan erodálja. A bővüléshez az üzemanyag-forgalom áprilisban is hozzájárulhatott egyrészt a benzinturizmus, másrészt a bázishatás miatt, vagyis mert idén nem voltak a tavalyihoz hasonló lezárások, a lakosság szabadon utazhatott.

Az Eurostatos adatközlések közül a holnap megjelenő, a májusi inflációra vonatkozó gyorsbecslés érdemel majd nagyobb figyelmet. Ekkor az eurózóna 19 tagországának áremelkedését ismerjük majd meg. Áprilisban, érdemben a cél felett, 7,4 százalékon stagnált az infláció az eurózónában, azonban nem lenne meglepetés, ha májusban ismét emelkedne. Nehezíti az is az EKB dolgát, hogy az áremelkedés jelentősen szóródik a tagországok között.

Áprilisban már öt tagállamban is kétszámjegyű áremelkedést mértek, amely szám májusban tovább emelkedhet, miközben Franciaországban, Finnországban vagy Máltán az infláció hat százalék alatt alakult. Az eurózóna jegybankja továbbra sem szigorított érdemben, bár egyes döntéshozók már belengették, hogy júliustól megkezdődhetnek a kamatemelések, szeptemberre érhet véget a negatív kamatok kora.