Elengedhetetlen a honvédelem megerősítése

A bejelentett különadók nyolc ágazatot érintenek, amelyeket a kormányzat nyertesnek tekint. A bankok és biztosítók a magasabb kamatkörnyezetben magasabb profitra is tesznek szert részben amiatt, hogy a betéti kamatok nem követik le a hitelkamatok emelkedését – magyarázta Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője.

Elmondása szerint tavaly a magyar hitelintézetek rekordot jelentő, nyolcszázhúszmilliárd forintos adózott eredményre tettek szert a hitelmoratórium mellett is. A kereskedelemben a lakosság vásárlóerejének növekedése teremti meg a mozgásteret az árak emelésére és így a profit növelésére.

Molnár Dániel kifejtette, hogy az energiaipar esetében sokszor a bizonytalanság, illetve a spekuláció hajtja fel az árakat, miközben a költségszintek nem változnak, amely a kereskedők, illetve a termelők oldalán a jövedelmezőség javulásában csapódik le. A légitársaságok némiképp kilógnak a sorból, és a nemzetközi turizmus még mindig nem állt helyre.

Orbán Viktor két célt fogalmazott meg, amelyekre a különadóból befolyó összeget fordítani kívánják: a rezsicsökkentés fenntartását és a honvédelem megerősítését. Előbbi esetében a gázárak emelkedése okozza a problémát, amely miatt a szolgáltató a lakosság irányába beszerzési ár alatt kénytelen értékesíteni, amely veszteséget a kormányzatnak pótolnia kell a szolgáltatás fennmaradásához – magyarázta a szakértő, majd hozzátette: a honvédség megerősítése pedig a szomszédban zajló háború miatt is elengedhetetlen, ami szintén jelentős forrásigénnyel jár.

Szerinte az intézkedéssel kapcsolatban a legfontosabb kérdés a vállalati reakciók. Valószínűleg a vállalatok megpróbálják majd áthárítani a terhet a fogyasztók felé, kérdés viszont, hogy ha ezen vállalatok tudnának árat emelni, akkor ezt eddig miért nem tették meg.

A kormányzat célja ugyanakkor nem lehet a teljes profit elvétele, mivel az kontraproduktív lenne, megszüntetné azt az ösztönzőt, amely a vállalatokat fejlesztések végrehajtására sarkallja. A profit mértéke viszont bizonyos szint felett társadalmilag káros, ugyanis az így keletkező jövedelem a külföldi tulajdonban lévő cégeken keresztül kiáramlik a gazdaságból – tette hozzá az elemző.