A lakosság egyetért a különadóval

A kutatás alapján a magyarok úgy látják, hogy az árak emelkedése elválaszthatatlan az orosz–ukrán háborútól, illetve annak következményeitől. Ennek megfelelően a megkérdezettek leginkább a háborút és általában a háborús helyzetet (89 százalék), az orosz–ukrán konfliktus miatt kialakult energiaválságot (90 százalék), az Oroszország elleni amerikai és uniós szankciókat, szankciós terveket (79 százalék), valamint a spekulatívan, az árakat egyoldalúan emelő nagyvállalatokat, kereskedőket (77 százalék) tartják felelősnek az inflációért.

Azoknak az aránya, akik szerint Brüsszel energiapolitikája és az energia uniós megadóztatása is szerepet játszik az inflációs nyomás fokozódásában 71 százalékra tehető – ismertette a Századvég.

A felmérés rámutat, hogy a megkérdezettek 84 százaléka elvárja, hogy azok a vállalatok, amelyek háborús helyzetben extraprofitot realizálnak, segítsék a magyar embereket, és járuljanak hozzá Magyarország védelmi költségeihez, míg 13 százalékuk ezt nem tartja szükségesnek.

Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője videóelemzésében azt hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háború, a brüsszeli szankciók és az energiaválság kilátástalan helyzetbe lavírozzák Európát, amellyel szemben Magyarország több eszközzel is fellép, így például elutasítja a brüsszeli olajembargót, árstoppolitikát vezetett be, és elvonja a bankok és multik extraprofitját, valamint fokozottabban bevonja őket a közteherviselésbe.

Kiemelte: az Európai Unión belül Magyarországon a legolcsóbb az üzemanyag, emellett a rezsiköltségek is hazánkban a legalacsonyabbak, de több alapvető élelmiszer ára is rögzített. Ezzel szemben a gazdagabb nyugat-európai országok lakossága nem bírja elviselni a megnövekedett rezsiköltségeket és benzinárakat. Magyarország szuverén politikát folytat, így fenntartja a rezsicsökkentést, és elkerüli, hogy a háború árát a magyar emberek fizessék meg – tette hozzá.