Gazdaság
Jelenleg nem a külföldiek veszik az ingatlanjainkat
A megvásárolt ingatlantípusok között negyvennégy százalék a használt családi házak aránya, a téglaépítésű társasházi lakások aránya szintén majdnem negyven százalék
Az ingatlanpiaci fellendülést biztos, hogy nem a külföldiek generálják, ugyanis a határon túlról érkezett vásárlók költéseit összegző tanulmány szerint elenyésző az arányuk a lakáspiacon. Az elmúlt hat hónapban az Otthon Centrum közreműködésével ingatlant vásárló külföldiek aránya mindössze egy százalék volt, derült ki a cég legfrissebb összesítéséből. Az eredményekről szólva Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető elmondta, hogy a külföldiek között a németek a legaktívabbak hazánk területén, arányuk elérte az összes külhoni vásárló harminc százalékát. A második helyen végeztek a szlovákok 11,5 százalékkal, míg némi meglepetésre a hollandok lettek a harmadikak, 9,5 százalékkal.
A vásárlók döntően az Európai Unió területéről érkeztek, de akadtak közel-keleti és kínai vevők is, előbbi csoport a nagyobb, az összes külföldi 11,5 százaléka. Némi meglepetésre ukrán állampolgár nem vásárolt az előző fél évben az OC közreműködésével ingatlant, csupán néhány bérleti megállapodás fordult elő.
Az Otthon Centrum közleménye megmutatja, hogy az eleve kis számú külföldi érdeklődés és üzletkötés Budapestre koncentrálódik, az összes külföldi vásárló 53,5 százaléka vásárolt a fővárosban.
A külföldi vevőkör döntő, kilencven százalékot meghaladó része készpénzből vásárolt, és átlagosan ötvenkétmillió forintot fizetett az általa választott ingatlanért. Az is jól látszik, hogy a határainkon túlról érkezők a nagyobb alapterületű lakásokat vagy éppen házakat preferálják: a megvett ingatlanok méretének átlaga kilencven négyzetméter volt a vizsgált időszakban. A relatíve nagy lakásméret magyarázata, hogy a megvásárolt ingatlantípusok között 44 százalék a használt családi házak aránya.
A téglaépítésű társasházi lakások aránya közel negyven százalékot tesz ki, és itt különösen érdekes, hogy a hetven négyzetméteres, háromszobás lakásokért átlagosan egymillió híján hatvanmillió forintot fizettek. Ez az összeg viszont harmadával magasabb, mint a magyarok által vásárolt téglalakások középértéke, amely országosan 37,6 millió forint.
Új építésű ingatlant a külföldiek 11,5 százaléka vásárolt, átlagosan 73 millió forintért, panelben öt százalékuk látott fantáziát, amiért átlagosan huszonnyolcmillió forintot fizettek. Ezzel szemben a magyarok által vásárolt panellakások átlagértéke 26,2 millió forint volt.
