Fegyelmezett költségvetési politikára van szükség

Ma közli a Pénzügyminiszté­rium a költségvetés első négyhavi részletes adatait. A gyorstájékoztató alapján tudjuk, hogy a pénzforgalmi hiány az év eleji transzferek nyomán magasan alakult, 2636 milliárd forintot tett ki, ami az éves tervezett hiány több mint háromnegyede – mondta lapunk megkeresésére Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúra-kutató makrogazdasági elemzője. Elmondása szerint a tájékoztatóból képet kaphatunk a magas hiány összetevőiről. A magas gazdasági növekedés és fogyasztásbővülés, valamint infláció növeli a költségvetés bevételeit, így segíti a hiány lefaragását. Kiemelte: emellett ugyanakkor a hiánycél tartásához fegyelmezett költségvetési politikára is szükség van.

A héten a KSH munkaerőpiaci adatokat közöl: kedden jelennek meg a márciusi kereseti, csütörtökön pedig az áprilisi foglalkoztatási adatok. Az átlagkereset februárban kiugró mértékben, 31,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ez azonban a honvédelmi és rendvédelmi állomány egyszeri kifizetése, a fegyverpénz követkeménye. Így a makrogazdasági folyamatok szempontjából nagyobb jelentősége van a rendszeres keresetet leíró adatnak, amely 14,5 százalékos, tehát még a magas inflációt is meghaladó bővülést mutatott. Ez az ütem jellemezheti a bérek növekedését márciusban is, illetve az átlagos emelkedés mértéke a fokozódó munkaerő­hiány, valamint az egyes cégeknél elhúzódó bértárgyalások miatt ennél nagyobb is lehet – magyarázta a szakértő.

Molnár Dániel felhívta a figyelmet arra, hogy márciusban a foglalkoztatottak száma megközelítette a 4,7 millió főt, míg a munkanélküliek száma 3,6 százalékra csökkent. A munkaerőpiaci helyzet tehát kedvező, a foglalkoztatási szint magas, a gazdaságot ismét egyre több területen munkaerőhiány jellemzi. Jelentős változásra az áprilisi adatokban sem számítunk. Ami érdekes lehet a szakértő szerint, az az orosz–ukrán háború hatása: az ellátási láncok szakadozása mérsékelheti a foglalkoztatást, míg az újonnan megjelenő munkaerő növelheti azt. Lehetséges azonban, hogy ez sokkal inkább az alkalmazotti statisztikában látszik majd, mint a lakossági felmérésen alapuló foglalkoztatási adatokban.

Mint kiderült: szintén csütörtökön dönt a jegybank az egyhetes betét kamatáról. Az elmúlt időszakban azt szoktuk meg, hogy az egyhetes betét kamata a Monetáris Tanács kamatdöntő ülésének hetében változik. Molnár Dániel szerint mivel a héten nincs ilyen ülés, ezért arra számítunk, hogy a gyenge forintárfolyam ellenére sem változik az egyhetes betéti kamat. Ugyanakkor az inflációs és árfolyamadatokból látszik, hogy a jegybanknak a jövőben folytatnia kell – akár nagyobb sebességre kapcsolva – a szigorítást, hiszen az inflá­ciós cél eléréséhez a jelenleginél erősebb forintárfolyamra van szükség – tette hozzá.