A negyedik ipari forradalom az ipar megújítását célozza

Átadták tegnap az Ipar 4.0 szakmai érmeket, amelyekkel az innovatív tevékenységükkel a gyártásban, oktatásban és kutatás-fejlesztésben sikereket elérő vállalatok és szervezetek kimagasló teljesítményét díjazzák – adta hírül a távirati iroda.

 „Olyan közösségeket ismerünk el, amelyek tagjai nemcsak minden tőlük telhetőt megtettek a magyar ipar versenyképességének erősítése érdekében, hanem meg is osztották elképzeléseiket, módszereiket, gyakorlataikat a környezetükkel” – mondta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára az Innovációkkal az Ipar 5.0 felé című budapesti konferencián tartott díjátadón.

Kiemelte: a 2020-as évek a kihívások évtizede, amelyben még fontosabbá vált az innováció, a gazdaság tudásalapúvá válása. „Legfontosabb feladatunk, hogy megtaláljuk és beindítsuk a valós, fenntartható fejlődés hosszú távú motorját, a hasznot hajtó KFI-ket” - hangsúlyozta az államtitkár. Azt mondta, az Ipar 4.0, a negyedik ipari forradalom az ipar minőségi, innovatív megújítását célozza annak intelligens digitális átalakítása révén, hozzájárulva az ipar hatékonyságának javításához és a versenyképesség növeléséhez. A digitalizáció technológiai jövőképében a mesterséges intelligencia központi helyet foglal el, és az adatgazdasággal együtt a növekedés motorjává válik a jövőben.

„Ugyan az elmúlt időszakban jelentősen nőttek a kockázatok a világgazdaságban, azonban a magyar gazdaságban a kihívások ellenére a növekedés kilátásai bizakodásra adnak okot” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy az ipar teljesítménye 2010 óta folyamatosan nő, ami reményeik szerint a következő időszakban is folytatódik.

Magyarországon bővült a legnagyobb mértékben a kutatás-fejlesztésben dolgozók száma az EU-ban, 2010 óta megduplázódott, a 2020 eleje óta bejelentett nagyvállalati fejlesztések pedig megközelítik a 4400 milliárd forintot, az éves hazai GDP több mint hét százalékát – sorolta. Hozzátette: 2021-ben mintegy 15 ezer milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, amelynek eredményeként a beruházási aktivitás 5,9 százalékkal múlta felül a megelőző év teljesítményét. A kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások GDP-hez viszonyított aránya az elmúlt évtizedben 1,1 százalékról 1,6 százalékra emelkedett.