Gazdaság

A gazdaság teljesítménye 8,2 százalékkal nőtt

A múlt év végi lendület áthúzódó hatása és az egy évvel korábbi alacsony bázis is szerepet játszott a GDP első negyedévi növekedési mutatójában

Az idei év első negyedében 8,2 százalékkal, a naptárhatással kiigazítva 8 százalékkal nőtt Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett első becslése szerint. A gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest 2,1 százalékkal emelkedett.

A gazdaság teljesítménye 8,2 százalékkal nőtt
A legnagyobb kockázatot az olaj- és gázembargó jelenti, de elemzők szerint hazánk ebben haladékot kaphat
Fotó: MH/Purger Tamás

Az első negyedévi GDP-növekedést egyrészt a tavalyi utolsó negyedév erős áthúzódó hatásai, másrészt a negyedévben tapasztalt robusztus ágazati növekedések, harmadrészt az egy évvel ezelőtti második/harmadik járványhullám elleni lezárások miatt egyes szektorok igen alacsony bázisa gyorsította – közölte kommentárjában Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. Hozzátette: a vártnál nagyobb növekedésnek köszönhetően nem kizárt, hogy kissé javítják az idei, 5,9 százalékos növekedési prognózisukat.

A Magyar Bankholding elemzői a következő negyedévekben már lassulást várnak, hiszen kockázatot jelent az ukrajnai háború és a szankciók miatt esetlegesen megszakadó beszállítói láncok, alapanyagok és nyersanyagok hiánya, a költségek és a hitelkamatok emelkedése, valamint leginkább az elszálló infláció miatt csökkenő vásárlóerő. A legnagyobb kockázat az olaj- és gázembargó lenne, de a Magyar Bankholding elemzői idén erre nem számítanak, mivel a tárgyalások szerint Magyarország haladékot kaphat.

Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője megállapította: a várakozásokat érdemben meghaladta és kifejezetten dinamikus volt a gazdaság növekedése az első negyedévben. A piaci szolgáltatások növekedésében a béremelések és kormányzati transzferek hajtotta kiskereskedelemnek, illetve a koronavírushoz kapcsolódó tavalyi korlátozások miatt alacsony bázisról induló turizmusnak volt szerepe – mutatott rá.

Az iparon belül a KSH is kiemelte a kőolaj-feldolgozást, amit részben a növekvő volumen, részben a viszonylag olcsó beszerzési ár indokolhatott – jegyezte meg.

Regős Gábor szerint a vártnál kedvezőbb növekedés nyomán az éves bővülés mértéke is nagyobb lehet, meghaladhatja az öt százalékot. A következő negyedévekben kiderül, hogy a háború, illetve az infláció által okozott károk mennyire fogják vissza a gazdasági növekedést. Ugyanakkor a kedvező adat nyomán a költségvetés bevételei is a vártnál kedvezőbben alakulhatnak, ami segíti az idei hiánycél elérését – tette hozzá.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője úgy fogalmazott: „combos rajtot vett a magyar gazdaság, de zötyögős út vár rá”. Az első negyedévi GDP-növekedés részben a bázishatásnak, az iparnak és a szolgáltatásoknak, valamint a megugró lakossági fogyasztásnak köszönhető – emelte ki. Várható volt a jelentős növekedés, mivel a tavalyi év első negyedévében közel kétszázalékos visszaesés volt. A lakossági fogyasztás is a szokásosnál jobban pörgethette a gazdaságot az év első hónapjaiban kifizetett extra juttatások miatt – vélekedett. A vállalatok kényszerű készletfelhalmozása ugyancsak segíthette a növekedést – tette hozzá.

Fontosnak nevezte, hogy az első negyedéves adatokban csak visszafogottan jelent meg a háborús hatás, az a következő negyedévekben húzhatja vissza a növekedést. A második negyedévben a bázishatással is számolni kell, hiszen 2021 második negyedévében több mint 17 százalékos volt a növekedés – hívta fel a figyelmet. Német Dávid szerint idén 4,8 százalékos növekedéssel lehet számolni éves összevetésben.

Kapcsolódó írásaink